Már hazai iparág a hamisítás

Nem csupán a Távol-Keletről érkező árucikkeket terítik feketén a kínai piacokon. A válság évében olyan illegális zugvarrodákat is találtak a pénzügyőrök, ahol bejelentés nélkül foglalkoztatott magyarok gyártották milliós nagyságrendben a hamis márkajelzésű ruhákat – tudta meg a Magyar Nemzet.

Szoftverlopásért per Kína ellen. Több mint 2 milliárd dollárra perli a pekingi kormányt és számítógépgyártó óriásvállalatokat egy kaliforniai szoftverfejlesztő cég szerzői jogokkal való visszaélés miatt. A tartalomszűrő programokat fejlesztő Cybersitter nevű társaság összesen 2,2 milliárd dollár kártérítést követel. Szerinte ugyanis a kínaiak jogtalanul szerezték meg egy program forráskódját, és az internetező gyerekek szülői felügyeletét szolgáló szoftverből a pekingi vezetés által felforgatónak minősített politikai és vallási tartalmak kiszűrésére is alkalmas programot készítettek. A gyártók – köztük a kínai Lenovo és a japán Sony – ezzel a szűrővel ellátott számítógépeket forgalmaztak Kínában.

Úgy tűnik, a hagyományos boltok vergődése, egyúttal a feketepiacok virágzása a magyar vállalkozók fantáziáját is megmozgatta a válság első évében. A decemberi razziák során ugyanis új jelenségként figyelték meg a vámosok, hogy az úgynevezett kínai piacok környékén egyre több olyan varroda és hímzőüzem működik, ahol nem a Távol-Keletről érkező szállítmányt tárolják, hanem sablonok alapján helyben készítik a hamis márkajelzésű ruhákat – nem kínaiak, hanem magyarok.
– A zugvarrodákat gondosan elrejtik a piac környékén lévő pincékben, elhagyott gazdasági épületekben, raktárakban. A megtalált üzemekről általában nem tudni, mióta működnek, és azt sem lehet megbecsülni, pontosan hány ilyen „minigyár” létezhet – mondta lapunknak a vámhatóság szóvivője. Sipos Jenő ezredes vázolta: a kisebb varrodákban 3-4, míg a nagyobbakban 5-10 ipari varrógépet járatnak csúcsra nap mint nap a csalók. Ez azt jelenti, hogy a feketézők egy-egy üzemből milliós, sőt tízmillió forintos nagyságrendben terítik a piacot az adózatlan ruhákkal. Sipos szavai szerint a zugvarrodákra nagyon nehéz rábukkanni, mégis egyre többet találnak meg a nyomozó fináncok. Az elmúlt ünnepek környékén országosan több száz millió forintnyi hamis portékát foglaltak le a vámosok a piacokon – a pontos öszszeget a vizsgálati jelentések öszszesítése után a közeljövőben hozzák nyilvánosságra.
A zugvarrodákban dolgozók jellemzően nincsenek bejelentve, sőt gyakori, hogy filléres napidíjjért csak egy-egy napra foglalkoztatják őket. – Az „alkalmazottak” között találtunk már magyarokat és külföldieket is, de a zugvarroda működtetését rajtuk nem lehet számon kérni. Többségük ugyanis el sem árulja, ki a munkaadója, vagy nem is ismeri őt – mondta a szóvivő. Egy tiltott üzem lebuktatása után a vámosok a társhatóságokkal közösen próbálják kideríteni, ki kérhető számon az illegális tevékenységért. Mivel a helyszínen szinte soha nem találják meg a felelősöket, a fináncok különféle módszereket vetnek be a nyomozásnál. Így például a lefoglalt varrógépeket szakértővel vizsgáltatják meg, annak állapotából ugyanis kikövetkeztethető, mióta gyárthatták a helyszínen a hamis ruhákat. Az sem ritka, hogy a tulajdonost nem találják meg a hatóságok, mivel ezek a „vállalkozások” sehol nincsenek bejegyezve, még a piac üzemeltetője sem vezet róluk naprakész nyilvántartást. Ráadásul az üzemeltetők Sipos Jenő szerint nem igazán segítik a fináncok ellenőrzéseit. – Egyértelmű, hogy a ruhahamisítás, a feketepiacok ellátása szervezett keretek között történik ma Magyarországon, vagyis ha a rendszeresen lebukók ki is kopnak a piacról, helyükre újabb feketézők kerülnek – közölte a szóvivő.