Dublin belvárosában karácsonyig ingyenesen lehetett parkolni, hogy ezzel is vásárlásra biztassák a szűkebb pénztárcából költekező adófizetőket. Az üzletek évszázados hagyományt törtek meg tavaly, mivel december 25-én is kinyitottak, hogy egy nappal előbbre hozzák a leértékelésekre utazók áradatát. Ettől a végső vásárlói rohamtól várták ugyanis az egész éven át görgetett hiányuk valamelyes enyhítését. A szolgáltatószektor iszonyú csapásokat volt kénytelen elszenvedni tavaly, mert az északír határ legalább ötven kilométeres sávjában heti rutinná vált a sokkal olcsóbb, Nagy-Britanniához tartozó városokban intézni a bevásárlást. Az állam áfabevétele ennek megfelelően jócskán elmaradt a tervezettnél. A bankkonszolidációk, a vállalatcsődök miatti adókiesések szintén súlyosan érintették az országot. A 2010-es költségvetés éppen ezért nem kevesebb, mint négymilliárd euró (több mint ezermilliárd forint) megtakarítást irányzott elő, hogy az EU-tagállamok esetében megengedhető háromszázalékos államháztartási deficit négyszeresét egyáltalán tartani lehessen.
A munkapiaci helyzet egyenesen katasztrofális. Tavaly év végén 423 ezer embernek nem volt munkája, ami 12 és fél százalékos rátának felel meg. Naponta négy cég megy tönkre az országban, lassan, de biztosan növelve a munka nélkül maradtak számát.
A megszorításokat a közszférában dolgozók érzik meg a legjobban. A béreket 1,3 milliárd euróval (350 milliárd forinttal) faragta le a kormány. A közhivatalnoki fizetések az idén átlagosan öt százalékkal csökkennek, a magasabb pozíciókban dolgozók, illetve a kabinetvezetők tizenöt százalékkal kevesebbet vihetnek haza 2010-ben. A szűk esztendőket a minimálbérből élő gyermekes családok érzik meg leginkább. A fűtőolaj, a szén árának emelkedése mellett a gyermekek után járó szociális támogatás tíz százalékkal esik. Mivel a zöld szigeten nem ritka, hogy családonként két autó is üzemel, a benzin, illetve a gázolaj árának emelkedése sem számít jó hírnek.
Az államgépezet strukturális bajoktól is szenved, az államtalanítás azonban nem halad túl gyorsan. Az ország nyugati felét nemrég sújtó árvizek is arra mutattak rá, hogy a vízfejjé duzzadt államapparátus mozgásképtelen, ha cselekedni kell. A kárelhárításban ugyanis nem kevesebb, mint hét hatóságnak kellett volna intézkednie, de egy sem vállalta a cselekvés felelősségét. Jövőre negyven hasznavehetetlen állami intézményt zárnak be.
A közeljövő feneketlen zsákja az egészségügy, amely nemcsak finanszírozási, hanem napi szakorvosproblémákkal is küzd. Bármilyen hihetetlen, a fiatal orvosok számára már Írország sem elég vonzó, ennek következtében egyre több a kivándorló. Ez főként a magasabb fizetési osztályokban tapasztalt, közel húszszázalékos adóemelésnek köszönhető. Azonban az eltávozottak helyettesítésére szerződtetett szakemberek 80-90 eurós órabére gyorsított ütemben hág nyakára az amúgy is szűkös egészségügyi büdzsének. Az orvoshiányra jellemző példa, hogy megint toborzó ügynökök járják Kelet-Európát. Egy felmérés kimutatta, hogy a magasan adózók egyben könnyebben is távoznak az országból, így az államnak mindenképpen érdekében állna idekötnie ezeket az értékes adóalanyokat. A külföldre menekített vállalkozások azonban 2010-től már nem kerülhetik el az ír adórendszert, ugyanis az adóhivatal utána fog nyúlni az ilyen kintlevőségeknek.
Írország szárnyalásának idején, a kelta tigris korszakában bevezetett egyszerűsített ügyintézésnek is most mutatkozik meg az igazi árnyoldala: a szociális juttatásokkal kapcsolatos visszaélések milliárdos összegekre rúgnak. A legelterjedtebb fogás, hogy egy állampolgár több személyi azonosítószámmal a hatóságok előtt mintegy megduplázza önmagát, kétszer annyi juttatást húzva ki az államkasszából. Ezeket a trükköket látszólag képtelen kiszűrni a rendszer. A kasszát az is jócskán apasztja, hogy a már hazatért – főként lengyel – vendégmunkások még egy éven át kapják az ír szociális juttatásokat.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
