Szlovák demokráciahiány

Az ötfokozatú skálán 3,3-es minősítést kapott a pozsonyi Közéleti Kérdések Intézetétől a szlovákiai demokrácia. A társadalomtudományi kutatóintézet 2006 óta értékeli rendszeresen a törvényalkotási gyakorlatot, az államigazgatás tevékenységét, a közélet tisztaságát, az emberi és kisebbségi jogok, valamint a sajtószabadság betartását, amely a szakértők elemzése alapján a Fico-kormány idején folyamatosan romlik.

Az előző évhez, 2008-hoz viszonyítva, amikor 2,9 volt a minősítés, 2009 további, 0,4-es „demokráciaszűkülést” hozott.
Grigorij Meseznikov politológus, az intézet igazgatója szerint tavaly „minden értékelt területen romlott a demokrácia állapota Szlovákiában”. Tovább tart a Fico vezette Smer-szociáldemokrácia „hatalomösszpontosítása”, amely mind a parlamenti munkára, mind az államigazgatásra rányomja a bélyegét: az ellenzék a perifériára szorul, tavaly egyetlen javaslatát sem fogadta el a parlament, az államigazgatási posztok betöltése során pedig nem a szakmaiság, hanem a párthűség volt a mérvadó. Tovább nőtt az országban a korrupció, olyannyira, hogy több EU-s alapokra épülő tendert Brüsszel nem fizetett ki az országnak. A sajtót közellenségnek tartja a kormány, Robert Fico kormányfő többször vulgáris kirohanásokra ragadtatta magát, prostituáltaknak és mérgeskígyóknak minősítve az újságírókat, akik leleplezték a hatalom gazdasági visszaéléseit.
Tovább romlott a kisebbségi kérdés terén is a szlovákiai demokrácia helyzete, amelyen belül sokszor került elő a magyarkártya. Az igazgató külön kiemelte az államfő- és az európai parlamenti választások kampányát, amelyek során a kormánypártok „szinte versengtek a magyarveszély hangoztatásában”, de „fogyott a demokrácia a kisebbségek jogbiztonsága terén” is, amelynek kézzelfogható példája a nyelvtörvény, amely nemzetközi visszhangot is kiváltott, s az év második felében „pattanásig feszítette a szlovák–magyar viszonyt”.