Szó sincs itt kilábalásról

Nem sikerült megfékezni a hazai munkanélküliség növekedését, sőt minden jel arra mutat, hogy az előttünk álló fél évben tovább emelkedik az állástalanok száma. A legfrissebb statisztikai adatok szerint egy év alatt 115 ezer munkahely veszett el. A munkahelymegőrző programokra alig fizettek ki pénzeket, miközben a munkanélküliek 43 százaléka már egy évnél régebben próbál álláshoz jutni.

Utoljára a Bokros-csomag idején volt olyan sok munkanélküli Magyarországon, mint tavaly novemberben. Állás nélkül 445 ezer ember volt, a felnőtt lakosságnak pedig csak mintegy a fele állt munkában – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tegnap közölt adataiból. Egy év leforgása alatt 115 ezer fővel emelkedett a munkanélküliek száma, annak ellenére, hogy a közmunkásként átmenetileg foglalkoztatottak mesterségesen javították az elkeserítő adatokat. A legtöbb gazdaságkutató intézet előrejelzése szerint még így sem értük el azonban a gödör alját, és az előttünk álló hónapokban a jelenlegi 10,5 százalékról még feljebb kúszik a munkanélküliségi mutató. A válság megjelenése óta elindított munkahelymegőrző programok hiányosságai és az eddigi foglalkoztatási támogatások alacsony hatékonysága most minden eddiginél jobban érezteti a hatását.
*
A kifejezetten a válság következtében nehéz helyzetbe került vállalatok megsegítésére tavaly elkülönített forrásokból december közepéig csak töredékrészt fizettek ki az érintett cégeknek, az Út a munkába program lejártával pedig a közmunkához jutók legnagyobb része ismét állástalan lesz. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökég adatai szerint a társadalmi megújulás programok keretében tavaly meghirdetett munkahelymegőrző pályázatokra mindössze 1,4 milliárd forintot fizettek ki, a hatályos szerződések összege pedig 6,8 milliárd forintot tesz ki. Aránylag jól teljesít a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal központi munkaerő-piaci programja: itt a meghirdetett tízmilliárd forintos támogatás több mint fele már eljutott az érintett pályázókhoz.
Az állami statisztikákat jelentősen javítja, hogy a KSH módszertana szerint minden olyan személy foglalkoztatottnak számít, „aki az adott héten legalább egyórányi jövedelmet biztosító munkát végzett, vagy rendelkezetett munkával, de átmenetileg nem dolgozott.” Elemzők arra figyelmeztetnek, hogy a most közölt munkanélküliségi mutató távolról sem jelenti azt, hogy elértük volna a gödör alját.
A Kopint-Tárki Zrt. úgy látja, ebben az évben elérheti a tizenegy százalékot a munkanélküliségi ráta, miután a versenyszférában további jelentős elbocsátások várhatók. A gazdaságkutató intézet szerint az állami foglalkoztatottak körében ennél szerényebb mértékű változások lesznek, ám itt is létszámleépítésekre kell számítani. A GKI Gazdaságkutató Zrt. szerint már tavaly decemberben tizenegy százalékra kúszhatott fel a munkanélküliségi ráta. Erre az évre vonatkozóan a kutatók stagnáló, majd év végére enyhén mérséklődő munkanélküliséget tartanak valószínűnek. Hasonló kilátásokkal számol az Ecostat Kutató Intézet is, amely az előttünk álló évben átlagosan 10,5 százalékos munkanélküliségi arányt jósol.
A munkanélküliség tekintetében uniós viszonylatban is szembetűnő a lemaradásunk. Az EU statisztikai hivatalának adatai szerint a térségben egyedül Szlovákiában magasabb a munkanélküliség, mint hazánkban. Többi versenytársunknál kilenc százalék alatt maradt a munkanélküliség: Lengyelországban 8,4 százalékos, Csehországban 7,1 százalékos, Romániában és Bulgáriában pedig 6,4, illetve 7,9 százalékos az arány.
Az Eurostat adatai szerint a foglalkoztatást tekintve még nagyobb a különbség Magyarország és a térségi államok között. Az összes tagállam közül hazánk változatlanul a második legrosszabb helyezést tudhatja magáénak, csak Máltán dolgoznak kevesebben, mint nálunk, bár a férfiak foglalkoztatását nézve hazánk áll a legutolsó helyen.
Az állástalanok számának gyarapodása a terveknél jóval kevesebb járulékbefizetést eredményezett: a Pénzügyminisztérium legújabb kimutatása szerint a társadalombiztosítás tavaly 151 milliárd forintos mínusszal zárt, jóval nagyobb hiánnyal, mint 2008-ban. A különbség még szembetűnőbb, ha a költségvetési törvényben rögzített számokat nézzük: a tavalyi büdzsé mindössze 8,8 milliárd forintnyi deficittel kalkulált a járulékoknál, ám a tervezettnél több elbocsátás miatt a hiány végül ennek a tizenhétszerese lett. Czomba Sándor, a Fidesz szakpolitikusa arra hívta fel a figyelmet, hogy önbecsapás a közmunkásokat statisztikai adatjavításra használni, megbízásuk lejártával ugyanis minden valószínűség szerint ismét állástalanokká válhatnak, mivel zömében a leghátrányosabb helyzetű térségekben élő és alacsony iskolai végzettségű emberekről van szó. Hangsúlyozta, hogy az Országos Foglalkoztatási Közalapítvány tavaly kiírt pályázataira a forrásoknál sokkal több igény érkezett, és a hosszas elbírálási folyamat miatt több cég is visszalépett, és kényszerűségből a leépítést választotta. Czomba a részmunkaidős állások alacsony arányával kapcsolatban elmondta: ez a foglalkoztatási forma most nagyon sok munkavállalón segíthetne, ám erre időben megfelelő pályázati forrásokat kellett volna biztosítani.
– A számok azt mutatják, hogy az elmúlt évek gazdaságpolitikája a magyar gazdaságot lényegében padlóra vitte – mondta Varga Mihály, a Fidesz alelnöke a munkanélküliségi adatokra reagálva. – Vajon még hány családnak kell nehéz helyzetbe kerülnie a következő hónapokban, hány cégnek kell még tönkremennie, hány embernek kell elveszítenie az állását ahhoz, hogy a kormányoldalon is megértsék: ez így nem mehet tovább? – tette fel a kérdést a volt pénzügyminiszter. Hangsúlyozta: a „hivatalosan kimutatott” 445 ezer munkanélkülin túl körülbelül még 400 ezer inaktív ember van az országban.
Szollár Domokos kormányszóvivő számításai szerint a KSH adataival ellentétben „csak” 70-80 ezer munkahely szűnt meg egy év alatt hazánkban. Tegnapi sajtótájékoztatóján elmondta: a kormány már eddig is számos intézkedést hozott munkahelyek megmentése, illetve annak érdekében, hogy az új munkahelyek a válság után Magyarországon jöjjenek létre.
Példaként említette a tavaly indult Út a munkához programot, amelyre az idén 110 milliárd forint van elkülönítve a költségvetésben. Meglátása szerint ahhoz, hogy a válság után új munkahelyek létesülhessenek, Magyarországnak versenyképesnek kell lennie, és „ebben segít a kormány adócsökkentési programja, amely mérsékli a munkára rakódó terheket”.