Második ötéves mandátuma végeztével távozik a köztársasági elnöki székből Stjepan Mesic, a horvát és az egykori jugoszláv politika nagy öregje. Bár az elnöki poszt Horvátországban sem jár kizárólagos befolyással az ország irányítására, de az egyetlen közvetlenül választott közjogi méltóság, ezért legitimitása megfellebbezhetetlen. Így Mesic utódja nagyban befolyásolhatja azt, merre haladhat Horvátország a jövőben.
Hogy sorsfordító időket élnek, azzal a Gallup Intézet által, brüszszeli megrendelésre készített közvélemény-kutatás szerint a horvát polgárok többsége tisztában van. Nem kevesebb, mint 84 százalékuk látja úgy, az ország szekere rossz irányba halad. Már csak majdnem negyedük gondolja, hogy az európai uniós tagság jó lenne Horvátországnak. Egy esetleges népszavazáson 43 százalék szavazna nemmel az uniós tagságra, s csak 39 igennel. A gazdasági világválság lerántotta a leplet az állam és a lakosság végletes eladósodásáról, a horvát gazdaság versenyképtelenségéről, a szerkezetváltás elmaradásának negatív következményeiről. Az Economist Intelligence Unit a GDP növekedésének üteme szerint Horvátországot a húsz sereghajtó közé sorolta, félszázalékos növekedési rátával. Horvát elemzők szerint azonban még ez az előrejelzés is túlságosan optimista. Ezek után nem csoda, hogy a választási kampányt a gazdasági témák uralták, bár a jelöltek – ahogyan ez várható is volt – nem szolgáltak konkrét javaslatokkal. A másik legfontosabb téma a kampánypénzek eredete volt. A jelöltek stratégiai elképzeléseire, a horvát politika és gazdaság irányítására azonban nem derült fény. Ez a kampány egyébként is „több sebből vérzett”. Túlságosan korán kezdődött, még a vége előtt kifulladt, és elhomályosították a Jadranka Kosor kormányfő hivatalba kerülése óta kirobbantott korrupciós ügyek.
A választáson összesen tizenkét jelölt indult, ami némileg fokozhatta a választók tanácstalanságát, kire is szavazzanak. Az urnazárást követő exit poll eredményekből azonban kiderült, a legesélyesebbnek – a már korábban is annak kikiáltott – Ivo Josipovic büntetőjogász bizonyult, aki szociáldemokrata (SDP) színekben indult, és 32,7 százalékot szerzett. Az elnöki poszt sorsa így nem dőlt el az első fordulóban, mivel nem szerezte meg a szavazatok felét. Josipovicot a közvélemény finom úriembernek tartja, ám túlságosan erélytelennek ahhoz, hogy képes legyen az ország érdekeit hatékonyan képviselni. A második helyért, vagyis a minden valószínűség szerint január 10-én sorra kerülő második forduló másik jelöltjének szerepéért viszont nagy volt a tülekedés. A Nova TV által készített exit poll szerint ez végül Milan Bandic zágrábi polgármesternek sikerült, akit az SDP-ből távolítottak el, hogy ne legyen konkurencia Josipovicnak. A meglepetésembernek tartott Bandic – aki amolyan Berlusconi-féle populista médiapolitikus – azonban fáradhatatlanul kampányolt és a voksok 14,1 százalékát gyűjtötte be. Harmadik helyen, 12,1 százalékkal a korábban legkevésbé esélyesnek tartott Horvát Demokrata Szövetség (HDZ) jelöltje, Andrija Hebrang egykori vukovári orvos végzett, akinek mintha saját pártja se szurkolt volna a kampány alatt. Nem sikerült az áttörés a HDZ-ből kiebrudalt – egyesek szerint akár esélyesnek is tartott – Dragan Primorac volt tudományos és oktatási miniszternek, akárcsak Nadan Vidosevicnek, a horvát gazdasági kamara elnökének. Utóbbi elegáns, a női szíveket megdobogtató férfi, emellett sikeres vállalkozó, és a kampány során nagyon okosan nyilatkozott gazdasági kérdésekben, ami úgy tűnik, kevés volt a második fordulóhoz.

Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség