Hazánkban százezrekben mérhető a létbizonytalanságtól szenvedők száma. Ezzel az állítással nehéz lenne vitába szállni, hiszen a nyomorral naponta szembesülhetünk az utcákon, az aluljárókban, a faluszéli portákon. A nincstelenség és a kiszolgáltatottság azonban nem csak a hajléktalanszállókon és az erdőszéli sátortáborokban verhet tanyát. Kevés szó esik azokról a százezrekről, akik nem a társadalom peremén tengetik a napjaikat, csupán a pénzügyi rendszer zárta be előttük a kapuit. Bár többségükre nem vár fagyhalál, az utcára kerülés nagyon is valós fenyegetést jelent a számukra. Nekik szintén segítségre lenne szükségük, de legfőképp arra, hogy a gátlástalan pénzügyi banditák ne húzhassanak hasznot a helyzetükből.
Tehetetlen hatóságok
A BAR-listára került adósok kizsigerelésére külön iparág épült Magyarországon. A lapunknak nyilatkozó szakértők közölték: bár vannak olyan pénzügyi vállalkozások is, amelyek elkötelezték magukat a felelős hitelezés mellett, az utóbbi egy-két évben rengeteg olyan cég alakult, amelyik a nehéz helyzetben lévő családokat kölcsönnel és az adósságspirálból való kikerülés hamis reményével kecsegteti. Ezek a cégek még a Nemzetbiztonsági Hivatal figyelmét is magukra vonták. A hivatal munkatársai már a tavalyi évkönyvükben is arra figyelmeztettek, hogy a gazdasági válság kedvez az ingatlanspekulánsoknak, mivel sokan nem tudják fizetni a hitelüket. – A pénzügyi piacon tapasztalható zavaros körülmények miatt a recesszió jó lehetőséget kínál a szervezett bűnözői köröknek a jogellenes tevékenységből származó jövedelmeik legalizálására – áll a nemzetbiztonság tanulmányában. A közlemény azonban süket fülekre találhatott a kormány tagjainál, mert eddig nem születtek olyan döntések, amelyek útját állnák a csalóknak.
Pedig az adósaikat kizsákmányoló cégek más hatóságok előtt sem ismeretlenek. Binder István, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) szóvivője lapunkkal nemrégiben közölte: öt-tíz olyan cég került a felügyelet látókörébe, amelyeknél felmerülhet, hogy nem tisztességesen jártak el. Jelenleg vizsgálat folyik ezeknél a társaságoknál.
Ugyanakkor Lénárd Mariann, a Banki Hitel Károsultjainak Egyesülete főtitkára azt nehezményezi, hogy ezek a cégek már évek óta szedik az áldozataikat, a felügyelet mégis csak nemrégiben figyelt fel rájuk. – Az egyesület rengeteg olyan esettel találkozott az utóbbi években, amikor a hitelezőnek érdekében állt bedönteni az ügyfeleiket, mert hozzá akart jutni a lakásaikhoz – közölte a főtitkár. Lénárd Mariann szerint az adósok kihasználása miatt a bankokat is felelősség terheli. Ezek a cégek ugyanis refinanszírozott hitelnyújtók, ami azt jelenti, hogy amikor az ügyfél hitelért fordul hozzájuk, akkor ők banktól vesznek fel kölcsönt, majd a pénzt továbbadják az ügyfelüknek. A pénzintézetek még azt sem hozhatják fel a mentségükre, hogy ők nem tudják, mi lesz a sorsa a kölcsönadott pénznek, mivel a jelzálogként felajánlott ingatlanok tulajdoni lapján gyakran nem a pénzügyi vállalkozás neve, hanem a banké szerepel. Ráadásul a pénzintézetek és a vállalkozások alapítói ezer szállal kötődnek egymáshoz. Barabás Gyula, a Magyar Hitelszövetség elnöke lapunknak elmondta: több alkalommal találkoztak olyan céggel, amelyet volt banki alkalmazottak alapítottak. Ők a szakmai tapasztalatukat és kapcsolatrendszerüket kihasználva jutottak hozzá a nehéz helyzetben lévő ügyfelek adataihoz, és azt is el tudták intézni, hogy valamelyik pénzintézet rendelkezésükre bocsássa azt az összeget, amelyet később az ügyfeleiknek kölcsönadhattak.
Barabás Gyula szerint a pénzügyi vállalkozások finanszírozásában különösen egy bank serénykedett Magyarországon: a Raiffeisen. Ez a vélemény egyébként egybecseng Éliás Ádám, a Vállalkozások Érdekvédelmi Szövetsége elnökének azon állításaival is, amelyek szerint ez a pénzintézet okozta a legnagyobb kárt a magyar adósoknak a gyanús cégek finanszírozásával.
Kölcsön az adóparadicsomból
– Az ingatlanokat potom pénzért felvásárló cégeket egyáltalán nem könnyű leleplezni, mert ezek tulajdonosi háttere általában kibogozhatatlan – közölte Barabás Gyula. Az adósok fizetésképtelenségéből hasznot húzó hitelezők vagy hajléktalanokkal alapíttatják meg az ingatlanforgalmazó cégüket, vagy adóparadicsomokban jegyeztetik be őket. Amennyiben a hatóságoknak szemet szúr a cég tevékenysége, akkor legfeljebb egy nincstelent tudnak a bíróság elé citálni, de az is lehet, hogy soha nem kerül elő a társaság ügyvezetője. A lebukás épp ezért nem jelent különösebben nagy érvágást a cégeknek, hiszen néhány nap alatt új vállalkozást alapíthatnak, és ott folytathatják a csalásokat, ahol abbahagyták.
Egy, a fizetésképtelen adósok ingatlanait forgalmazó offshore cég leleplezésében néhány hónapja lapunk is részt vett. A Prestige Global Trading Inc. többek között offshore cégek létrehozásával foglalkozik, honlapjuk szerint az érdeklődőknek tizenhét adóparadicsomban tudnak segíteni. A társaság maga is az egyik leginkább ajánlott területen, az Egyesült Államok Delaware államában van bejegyezve. A cég szerint Delaware egyik előnye az, hogy a tulajdonosokkal kapcsolatos adatok nem nyilvánosak, így a cégekkel szembeni követelések behajtása és a felszámolás szinte lehetetlen.
Úgy tűnik, a bankokat nem zavarta a cég homályos háttere, mivel a Prestige Global Trading munkatársának állítása szerint szinte az összes hazai pénzintézettel kapcsolatban álltak. A Lánchíd Rádiónak a cég munkatársa elmondta: három-négy olyan bennfentes csoport van, amely még az árverés előtt hozzájuthat a fizetésképtelen adósok ingatlanaihoz. Ezek a cégek kimazsolázzák azokat a jobb adottságú lakásokat, amelyekben fantáziát látnak, az árverésekre pedig csak azok az ingatlanok jutnak el, amelyek senkinek nem kellenek. A forgalmazó cégek egyébként nem közvetlenül a banktól kapják meg a listát, amelyen nemcsak a már bedőlt hitelek, hanem a bedőlés előtt állók is rajta vannak. A Prestige munkatársa elmondta: ezeket az információkat a bankok ügyvédeinek cégei juttatják el hozzájuk.
Csalfa remény hitelre
A becsapott ügyfelek segítésével foglalkozó szakemberek becslése szerint körülbelül százezer adós állhat kapcsolatban a pénzügyi vállalkozásokkal, és ezek fele már képtelen törleszteni a részleteket. Ha a családtagjaikat is hozzájuk számoljuk, akkor legalább százötvenezer embert károsíthattak meg ezek a cégek.
Annak ismeretében, hogy a pénzügyi vállalkozások ajánlatainál olcsóbbakat is találni a piacon, felmerülhet a kérdés, hogy miért épp ezeket választják az ügyfelek? A válasz egyszerű: mert nekik már egy bank sem akar pénzt adni. Akkor mégis miért jó üzlet kölcsönözni nekik? Azért, mert a hitel fedezeteként az ingatlanjukat ajánlják fel.
A vállalkozások ügyfeleinek nagy része anyagi értelemben a szakadék szélén egyensúlyozik, nekik minden fillér a túlélés reményét jelenti, így nem igazán van lehetőségük azon morfondírozni, megéri-e nekik a pénzügyi cég ajánlata, vagy sem. Ráadásul a vállalkozások megpróbálják minél kedvezőbb színben feltüntetni a hitelüket. Sőt kiterjedt ügynökhálózattal is rendelkeznek, a közvetítőknek pedig olyan magas jutalékot kínálnak, hogy azok még akkor is megpróbálják a vállalkozásokhoz terelni az ügyfeleket, ha azok jóval olcsóbban is vehetnének fel hitelt egy banktól. A hitelszövetség tapasztalatai szerint az ügynökök általában a hitelösszeg 6-12 százalékát kapják meg jutalékként, de egyesek egymillió forint hitelért akár százötvenezer forintot is elkérhetnek.
Az ügyfeleket az is a biztonság illúziójába ringatja, hogy ezek a cégek sokkal rugalmasabb ajánlatokat kínálnak, mint a bankok. A hitelszövetség munkatársai szerint gyakran nem is kérnek munkáltatói igazolást, a leendő adós jövedelme sem érdekli őket, az ingatlan tulajdoni lapja és a lakásról készült fotók alapján döntik el, hogy adnak-e hitelt.
A lakásra utaznak
A lapunknak nyilatkozó egyik szakértő olyan ajánlattal is találkozott már, amikor az ügyfél több millió forintot kapott kölcsön három hónapra. Az adósnak egészen a futamidő végéig egy fillért sem kellett törlesztenie, így egy negyedévre fellélegezhetett, ám ezután egy összegben kellett volna kifizetnie a tőkét, a kamatot és a különböző költségeket is. Ez, mint az előre látható volt, meghaladta az adós erejét, így a lakása a pénzügyi vállalkozás kezébe került.
Mint a fenti esetből is látszik, a rossz szándékú vállalkozásoknak kifejezetten jól jönnek az ügyfeleik anyagi problémái, hiszen opciós joguk van az ingatlanra. Ez azt jelenti, hogy ha az adósok nem tudják visszafizetni a kölcsönt, a cég eladhatja a házat vagy lakást, és az ingatlanért kapott pénzből fedezheti a tartozást. A szakértők szerint a visszaélések nagy részét épp az opciós jogra hivatkozva követhetik el a cégek. A lakásokat ugyanis pontosan annyiért adják el, mint amennyivel az ügyfél tartozik, így neki már egy fillér sem jár az adásvétel után. A pénzügyi vállalkozások haszna abból származik, hogy a piaci ár töredékéért elherdált ingatlant a saját forgalmazóik veszik meg, amelyek aztán busás haszonnal adják azt tovább a vevőiknek.
Nemrégiben a lapunkban is olvashattak arról az esetről, amikor a hitelező cég a fizetésképtelen adós harmincmillió forintot érő ingatlanján tízmillió forintért adott túl. Ez az összeg épp fedezni tudta a család adósságát, ám az adásvétel után a hitel felvevőjének sem pénze nem maradt, sem lakása. De itt még nem ér véget a történet, mert mint kiderült, a hitelt nyújtó társaság egy olyan ingatlanforgalmazónak adta el a lakást a piaci ár harmadáért, amely a saját tulajdonában volt. A cégek néha még attól sem riadnak vissza, hogy a régi tulajdonosnak kínálják megvételre a lakást. Természetesen jóval drágábban, mint amennyiért megvették azt a hitelezőtől. Lapunk nemrégiben egy olyan esettel is találkozott, amikor egy öt gyermekét egyedül nevelő asszonynak huszonötmillió forintért akarták eladni az otthonát, amelyet előzőleg tizenhárommillió forintért vettek meg egy pénzügyi vállalkozástól.
Tűzbe a játékokkal!
– Az ingatlanjukat elvesztő adósok sajnos nem remélhetnek segítséget – állítják a szakértők. – Hiába fordulnak jogorvoslatért, hiába támadják meg az eladás módszereit vagy a lakásért kapott árat, a bíróság rendszerint a szerződésben foglaltakat tartja szem előtt még akkor is, ha az erkölcsileg aggályos – mondta el lapunknak Barabás Gyula. A szakember szerint az ügyfelek érdekeinek érvényesítését az is hátráltatja, hogy gyakran túl későn értesülnek arról, hogy a pénzügyi vállalkozás túladott az ingatlanon, még az is előfordul, hogy az adósokat csak a földhivatal értesíti a tulajdonosváltásról.
A kilakoltatás előtt állók szintén nem bízhatnak az igazságszolgáltatásban. Míg a legtöbb országban külön jogszabályokban fektetik le a követelések behajtásának módszereit, nálunk néha a maffiafilmekből ismerős jelenetek játszódhatnak le egy-egy család otthonában.
Nemrégiben például egy lakáskiürítő cég tíz percet adott a családnak, hogy elhagyja az otthonát. A három gyerek, a szülők és a nagyszülők természetesen csak néhány apróságot tudtak összekapkodni, mielőtt a cég emberei becsukták mögöttük az ajtót. A házban maradt tárgyak ezután egy raktárba kerültek, a család pedig jobb híján albérletbe költözött. A szülők pár nappal az otthonuk elhagyása után mentek el a raktárba, ahol azzal szembesültek, hogy néhány értékesebb tárgyuk eltűnt. Amikor ezt szóvá tették, a raktár dolgozói kizavarták őket, s azt mondták nekik, hogy ha nem viszik el rövid időn belül a holmijukat, akkor elégetik azokat. A fenyegetésüket be is váltották, mert néhány nap múlva, amikor a család tagjai visszamentek a holmijukért, már hűlt helyét találták a berendezési tárgyaiknak. Még a gyerekek játékai is a lángok között végezték.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
