Váratlanul lemondott az NHH elnöke

Hat év után távozik a Nemzeti Hírközlési Hatóság elnöki posztjáról Pataki Dániel. A kormányhivatalt alakulása óta vezető szakember egy évig nem vállalhat munkát olyan távközlési cégeknél, amelyet korábban szabályozott. Döntését azzal indokolta, hogy lezárultak uniós megbízatásai. A Pataki vezette hírközlési hatósághoz kapcsolódik több sikeres hazai szabályozási lépés mellett a kudarccal végződött távközlési tender is.

Lemondott Pataki Dániel, a Nemzeti Hírközlési Hatóság (NHH) elnöke. Döntését az európai hírközlés-szabályozás megújításának lezárásával, illetve az ezekkel kapcsolatos személyes megbízatásainak befejezésével indokolta. Ismert: az Európai Szabályozóhatóságok Csoportja (ERG), illetve a Rádióspektrum-politikai Csoport (RSPG) az elmúlt két évben magyar elnökséggel, Pataki vezetésével működött. Az NHH elnökének távozását Bajnai Gordon miniszterelnök január 31-i hatállyal tudomásul vette. Mint azt a hatóság közleménye kiemeli, Pataki 2002 óta az európai hírközlés-szabályozás hazai bevezetésén, majd 2004-től az NHH elnökeként ennek végrehajtásán dolgozott. – Az elmúlt hat évben a magyar hírközlési piacon jelentősen bővült a szolgáltatáskínálat, miközben csökkentek az árak. A piaci és technológiai változások nyomán időszerűvé vált az európai hírközlés-szabályozás rendszerének megújítása. Ebben a munkában az NHH és személyesen Pataki Dániel jelentős munkát vállalt – áll a kommünikében, amely emlékeztet: november végén az Európai Parlament nagy többséggel hagyta jóvá az unió új hírközlés-szabályozási keretrendszerét, amely a következő évtizedre meghatározza az európai hírközlés fejlődési irányait. Ezzel összefüggésben néhány hete Pataki azt nyilatkozta az Index.hu internetes hírportálnak, hogy a döntés után a szabályozásban nyugodtabb év következik, mivel a tagállamok a keretrendszer átültetésével lesznek elfoglalva. Emellett ebben az időben áll majd fel az új európai távközlési hatóság is, várhatóan az új biztos, Neelie Kroes irányításával.
Pataki a hatóság élén eltöltött pályafutása nem nevezhető kudarctól és botránytól mentesnek: neve a távközlési szakmában az idén tavasszal közel teljes sikertelenséggel végződött távközlési tenderrel forrt össze, amely többek között egy negyedik mobilszolgáltató piacra lépését is lehetővé tette volna. Feltehetőleg ennek okán készült az az első ízben lapunk által közölt, a Miniszterelnöki Hivatal számára készült öszszefoglaló is, amely nem kevesebbet állított, mint hogy Pataki autokrata vezetői megnyilvánulásai folytán a kormányhivatal nem képes ellátni törvényben meghatározott feladatait. Döntései pedig a jelenlegi szolgáltatóknak, elsősorban a Magyar Telekom cégcsoportnak jelentenek gazdasági előnyt, míg az államnak hátrányt. Az NHH működését vizsgáló dokumentum egyben javasolta Pataki felmentését is, ám a tárca minden jel szerint megalapozatlannak tartotta a vádakat.
Pataki utódlását illetően két forgatókönyv is elképzelhető: a hatóság lényegében elnök nélkül is el tudja látni az elkövetkező fél év feladatait, így nem kizárt, hogy az átmeneti kormány nem nevez ki elnököt, hanem azt az új kormányra hagyja. A másik – valószínűbb – lehetőség, hogy a megüresedett hivatalba egy kormány közeli „ejtőernyős” érkezik. Emellett a közelgő választások is befolyásolják majd az NHH munkáját, hiszen az új kormányra vár többek között az új uniós irányelvek átültetése, ezenkívül a következő években módosítani kell a frekvenciadíjak rendszerét, hogy jobban ösztönözze a mobil internet terjedését, és hasznosítani kell a maradék frekvenciákat is. Ezen a téren arról kell dönteni, hogy a 900 megahertzes tartományban miként lehet bevezetni a 3G-szolgáltatást, valamint arról is, hogy a digitális tévére való átálláskor felszabaduló frekvenciák miként hasznosuljanak. Ami Pataki további pályafutását illeti, csak az állítható biztosan, hogy – mint azt a megbízási szerződése lefekteti – legalább egy évig nem dolgozhat olyan távközlési cégnél, amelyet az NHH szabályoz.