Kölcsönvédelem segített Afganisztánban

Isteni szerencse, hogy nem veszítettünk el újabb katonákat Afganisztánban a szombati támadás során. A magyar misszió tagjainak életét az mentette meg, hogy olyan feladatot hajtottak végre, amelyhez az amerikai hadseregtől bérelt páncélozott terepjárókat is lehetett használni. Az afganisztáni tartományi újjáépítési csoportunk ugyanis ezen kívül csak komoly páncélvédettség nélküli Mercedes terepjárókkal és az ázsiai járőrözéshez, konvojkíséréshez alkalmatlan BTR harci járművekkel rendelkezik. Eközben a katonáink több mint két éve nem kapják meg a számukra több százezer euróért beszerzett felderítő robotrepülőgépeket.

Belső vizsgálat a HM-nél. Motorblokkok, alvázak számának kicsiszolásáról, a „balhét” magára vállaló tisztről, a honvédség belső ellenőrzése során elhangzó kérdésekre adandó „megfelelő” válaszokról egyeztetett a nyíregyházi laktanya egykori parancsnoki értekezletén az a néhány katonatiszt, akit tegnap ismét a vádlottak padjára ültettek a Fővárosi Bíróság katonai tanácsa előtt egy jelentős értékre elkövetett sikkasztás ügyében. A volt honvédségi vezetők arról egyeztettek, hogy miként úszhatják meg a felelősségre vonást amiatt, hogy közel harminc katonai járművet játszottak át egy helyi orgazdának. Erre a katonai elhárítás (KBH) titkos adatgyűjtéséből derült fény, amelyet a tisztek és más gyanúsítottak lakásán, munkahelyén folytattak, miközben lehallgatták a telefonjaikat is. Mint arról beszámoltunk, hét személyt, köztük négy honvédségi tisztet ültettek a vádlottak padjára, mert a nyomozati iratok szerint olyan tranzakcióban vettek részt, amely során nagy értékű járművek, illetve ezek alkatrészei tűntek el a honvédség nyíregyházi raktárából. Szintén sikkasztás a gyanú abban az ügyben is, amelyben jelenleg nyomoz a katonai ügyészség a HM-ben. Az eljárás több tíz milliós anyagi visszaélés miatt folyik, mert a gyanú szerint a külföldi NATO-beosztásokban dolgozó katonák ellátásáért, beilleszkedéséért felelős nemzeti támogató csoportnál bűncselekmények történtek. Két tiszthelyettes esetében felmerült olyan sikkasztás is, amellyel magyar NATO-katonáknak járó forrásokat csapolhattak meg az elkövetők. Az igazgatóságon a HM belső vizsgálatot rendelt el. (H. Gy.)

Életet mentett szombaton az a páncélozott terepjáró, amelyet a magyar katonák konvoja használt Afganisztánban. A missziós alakulataink felszerelésének állapotát azonban jól illusztrálja, hogy egy évvel ezelőtt még halálos sebeket ejthetett volna hasonló támadás egy járőrünknél. Az afganisztáni missziót ugyanis a terepjárók hiányos felszereléséről szóló számos cikkünk megjelenése után csak nemrég szerelték fel azokkal a járművekkel, amelyeket az amerikai hadseregtől lízingelnek a magyar katonák számára.
A Honvédelmi Minisztérium (HM) több lépést is tett a katonák biztonságának fokozása érdekében, de ezek többnyire vontatottan haladnak, ami a jelenlegi biztonsági helyzetben növeli a missziós kockázatot. Az egyetlen gyorsan kivitelezett program a már említett huszonhét páncélozott M1151M1 típusú HMMWV jármű kölcsönzése volt. Ezeket a harctéri tapasztalatok alapján fejlesztették ki és gyártották, elsősorban a rajtaütések – például útszéli bombák – elleni védelemmel felruházva.
A „beszerzés” elengedhetetlen volt, mert a korábban használt német Mercedes terepjárók több okból sem jelentettek védelmet a misszió tagjai számára, például nem védték volna meg a katonáinkat egy RPG-rakétatámadástól és az útszéli pokolgépek repeszeitől sem. Ezek a járművek szélsőséges időjárási körülmények között kritikán aluli hatékonysággal működtek, és mivel nem páncélozottak, homokzsákokat, golyóálló mellényeket kellett rájuk aggatni, amelyektől lelassultak, irányíthatatlanná váltak. A világ legjobban elaknásított országába ráadásul úgy küldtünk alakulatot, hogy még az autók ülésén sem volt kevlárhuzat, amely megvédhetné a katonákat. Információink szerint az Afganisztánban használt terepjárók páncélos védelmét az utóbbi időkben úgy próbálták megoldani, hogy modern finn ballisztikus takarókat vásároltak a Mercedesekhez. A beszerzés értékéből azonban akár újabb amerikai terepjárókat is bérelhettek volna az afgán missziónak. A magyarok használnak még Afganisztánban BTR páncélozott harci járműveket, amelyekkel azonban nem lehet közlekedni szűk utcákból álló településeken, és nem igazán alkalmasak arra sem, hogy kísérjenek velük egy nyolcvan kilométeres sebességgel haladó menetoszlopot. Az ázsiai országban ugyanakkor rengeteg az olyan géppuska, amely ellen nem véd a BTR páncélja. Sokáig húzódott az olyan zavaróberendezések beszerzése is, amelyek tönkreteszik az utak mentén elrejtett távirányítású bombákat.
A magyar tűzszerészek elleni 2008-as, végzetes kimenetelű támadások nyomán szereztek be 1,3 millió dollárért három Cougar MRAP nehéz-szállítójárművet, amelyek a fejlesztett HMMWV-nél is nagyobb védettséget adnak a benne ülőknek. Bár ebben a tekintetben nagy előrelépést jelentenek, a hiányos afgán infrastruktúra miatt nem lehetséges a könnyebb és sérülékenyebb Mercedes terepjárók felváltása. Vannak ugyanis utak, ösvények, ahol sem a HMMWV, sem a Cougar nem fér el, sőt az utóbbi nagy tömege, magasan elhelyezkedő súlypontja akár veszélyforrás is lehet. Az afganisztáni kontingens azonban még nem kapta meg a Cougarokat, azoknak egyelőre a csapatpróbája zajlik. A járművek pedig jelentősen javíthatnák tűzszerészeink munkáját is, akiknek ugyan vásároltak mintegy 160 millió forintért egy tűzszerészrobotot, de erről a műveleti területen kiderült, hogy csak korlátozottan használható.
Szekeres Imre honvédelmi miniszter a szombati gránáttámadás után úgy nyilatkozott, várható volt egy ilyen akció. Arról azonban nem beszélt, miért nem sikerült előre felderíteni a magyarok ellen elkövetett támadás előkészületeit, ha arra számítottak a tartományi újjáépítési csoportunknál. Vélhetőleg az afganisztáni csapatunk felderítő- képessége javult volna, ha megkapják azokat a pilóta nélküli felderítő repülőgépeket, amelyeknek a beszerzése lassan több mint két éve folyamatban van a honvédségnél a beszerzési huzavona miatt. Először 700 ezer euróért izraeli konstrukciójú, lengyel gépekre kötöttek szerződést, majd ezek csapatpróbájának kudarca után „különleges eljárással” az izraeli Elbit cégtől szereztek be kilenc darab Skylark robotrepülőgépet. Ezek a rendszerek a HM által megerősített információink szerint azonban még mindig nincsenek Afganisztánban.