Korporációk demokráciája

Barack Obamának többfrontos politikai küzdelme során újabb és újabb kellemetlen fordulatokkal kell megküzdenie. Ugyanaznap, amikor az amerikai elnök meghirdette a bankházak gátlástalan, spekulatív gyakorlatának féket vető reformokat, a Legfelsőbb Bíróság feloldotta a vállalati kampányfinanszírozás legfontosabb korlátozásait.

Zord Gábor László
2010. 02. 03. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Lesújtott Demokraták. A bírósági döntés újabb rossz hír a elnök demokratáinak az őszi törvényhozási választások előtt. Bár Obamát 2008-as győzelmekor a tömeges, de kis értékű internetes adománygyűjtés bajnokaként ünnepelték, közismert tény, hogy republikánus ellenfeleinek kapcsolatai a banki-nagyvállalati, úgynevezett korporációs szférával hagyományosan sokkal erősebbek, s ezt a köteléket az elnök pénzügyi reformjavaslatával maga is segít szorosabbra fonni. Hatalmuk fenntartása érdekében most aligha az elnök Demokrata Pártja mögé sorakoznak fel a nagy pénzek birtokosai. (Z. G.)


Ritkán jut egy napra két ilyen, a politikai berendezkedésre nézve ennyire ellentétes hatású döntés. Míg Obama pénzügyi reformkezdeményezése egyebek között a társadalommal szembeni nagyobb felelősségre kényszerítené a bankrendszert, korlátozva annak befolyását, addig az alkotmánybíróság szerepét is betöltő legfőbb igazságszolgáltatási testület döntése épp ellenkezőleg hatna: a vállalati kampányadományok tilalmának eltörlésével összességében újabb dollármilliárdokat szabadítana az amúgy is túlzottan elanyagiasodott amerikai demokráciára.
Nem véletlen, hogy az elnök szokásos szombati rádió- és internetes beszédében a demokrácia elleni közvetlen támadásnak minősítette a Legfelsőbb Bíróság csütörtöki döntését. „A döntés megnyitotta a zsilipeket a lobbipénzek korlátlan mennyiségének demokráciánkba áramlása előtt. Általa a lobbisták új lehetőségeket kapnak dollármilliók reklámcélokra költésére, hogy rábírják a nép választott képviselőit, az ő érdekeikben lépjenek fel, vagy hogy megbüntessék azokat, akik ezt nem teszik” – mondta, arra is rávilágítva, hogy az ítélet révén külföldi konszerneknek lehetőségük lesz arra, hogy pártadományokkal beavatkozzanak az amerikai választásokba.
A bírósági állásfoglalással – amely a bírák rendkívül éles, 5-4 arányú megosztottsága mellett született meg – húszéves tilalmat helyeznek hatályon kívül. Bár továbbra sem utalhatnak át közvetlenül pénzt a jelölteknek, a cégek ezentúl bármekkora pénzösszeget fordíthatnak a politikai hirdetésekre, ami a mélyen mediatizált amerikai társadalomban a kampányok kulcskérdése.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Komment

Összesen 0 komment

A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.


Jelenleg nincsenek kommentek.

Szóljon hozzá!

Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.