Hatástalannak tűnik a támogatásért folytatott harc, ugyanis a kormány egyáltalán nem hajlik arra, hogy enyhítsen a hazai gyógyfürdők sürgető problémáin. Döntéseivel egyre több nyugdíjast és kispénzű polgárt foszt meg az egészségmegőrző, gyógyító kezelések lehetőségétől. Így vélekednek a mára tetemes veszteségeket felhalmozó hazai gyógyfürdők képviselői, hivatkozva az évek óta zajló forrásmegvonásokra és az ezzel párhuzamos adóemelésekre.
Az egyik legnagyobb probléma az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) által nyújtott támogatások egyoldalú megnyirbálása – mondta lapunknak a Magyar Fürdőszövetség főtitkára. Ákoshegyi György rámutatott: az országban mintegy ötszáz közfürdő üzemel, közülük 140 egységben nyújtanak gyógyszolgáltatást is, amit az OEP részben finanszíroz, vagyis fizeti a betegek helyett a szolgáltatások árának egy részét. A támogatások összegét a jogszabályok szerint kétévente kell emelni, ennek ellenére az OEP ma is a négy évvel ezelőtti összegeket utalja a fürdők számlájára. Holott 2008 decemberében jegyzőkönyvi megállapodás született a támogatott gyógykezelések térítési díjának emeléséről. Csakhogy a megegyezés azóta sem lépett hatályba, mert az egészségügyi miniszter, ígérete ellenére, 2009 elején elmulaszotta rendeletben kihirdetni az új összegeket, és ezt a mai napig nem tette meg – vázolta a főtitkár, aki szerint a tárca ezzel mulasztásos törvénysértést követett el. Rosszul érintette a fürdőket a forgalmi adó tavaly júliusi emelése is, amikor 20-ról 25-re nőtt a belépőket és a szolgáltatásokat terhelő áfa, még a gyógyellátások esetén is.
Az elmaradt támogatás és az adóemelés arra kényszerítette a fürdőket, hogy megemeljék a kezelések díját. Korábban az országos átlag szerint a fürdők 150-200 forintot kértek kezelésenként, mára ez az összeg 200-400 forintra nőtt. Az áremelés viszont azzal járt, hogy fokozatosan visszaesett a fürdők látogatottsága, s főként a kispénzűek és a gyógyító mozgásterápiára leginkább rászoruló nyugdíjasok tűntek el. A főtitkár szerint azonban félő, hogy idén az üdülési csekk adómentességének megvonásával további 20-25 százalékkal romlik a fürdők forgalma, mivel bevételeik jelentős, 30-40 százalékát tették ki eddig a készpénz-helyettesítő bonok. A tapasztalatok szerint pedig megjósolható, hogy az üdülési csekk megadóztatása miatt elsősorban a szerény jövedelműek számára marad a gyógyfürdőzés leányálom.
– Az emberek többsége ma már kényszerűen lemond a kezelésekről, aminek egyenes következménye az, hogy romlik a lakosság egészségügyi helyzete. Holott számos nyugdíjasnak ez jelenti az egyetlen lehetőséget mozgásképességének megtartására, miként a fiatalok egészséges életmódra nevelése is elmaradhat – összegezte Ákoshegyi György.
Menczer Tamás: Mi lesz így velünk?!