Rengeteg a sorsára hagyott helyi érték hazánkban, ami elhal, ha nem kapja meg az évek óta hiányzó támogatást az államtól. Ezen gondolat jegyében zajlik országszerte az úgynevezett hungaricumpiramis felállítása, vagyis az a széles körű kutatómunka, amelynek során megyénként térképezik fel a nemzeti jellegünket képviselő értékeket, a „föld felett és alatt” fellelhető hazai kincseket.
– Erre napjainkban egyre inkább szükség van, mert egészséges nemzeti önértékelés, a helyi értékek védelme nélkül nem emelkedhet fel az ország abból az állapotából, ahová a zsákmányszerző politikai pártok és a gátlástalanul romboló piaci erők juttatták – véli Lezsák Sándor, az Országgyűlés fideszes alelnöke, aki szerint a napjainkban érezhető „értékelbizonytalanodást” nemzeti kincseinket hangsúlyozó mozgalommal lehet orvosolni.
A Nemzeti Fórum elnöki tisztségét is betöltő politikus szívügyeként harcol azért, hogy ne vesszenek el a helyi erőfeszítések, a tájjellegű magyar sajátosságok, amelyeket hite szerint törvénnyel kell védeni, s biztosítani számukra az állami támogatást. Lezsák Sándor lapunknak kifejtette: számos lehetőség rejlik a költségvetésben a helyi, a megyei és a Kárpát-medencei értékek, valamint a piramis csúcsán lévő hungaricumok központi támogatására, például adókedvezmény, pályázatok, illetve konkrét dotáció révén. Az állami támogatás a munkahelyteremtésben és a lokális piacok versenyhelyzetének megőrzésében is kulcsfontosságú szerepet tölt majd be – mondta, hozzátéve: számos bejáratott modell áll előttünk, így például ugyanolyan figyelmet kell adni sajátosságainknak, mint amilyet a francia, a német vagy az olasz állam ad a saját értékeinek.
Ezzel együtt manapság egyre divatosabb kifejezés lett a hungaricum, s éppen a rendszerezés hiánya miatt mind több értéktelen bóvlira fogják rá, hogy az nemzeti kincsünk. Ez ellen az iskolai tanítók éppúgy védekezni tudnak, mint a hagyományőrző közösségek programjai – figyelmeztetett Lezsák Sándor.
A Fidesz–KDNP-frakció 2008-ban lépett a tettek mezejére, amikor elfogadtatta az Országgyűléssel azt a határozatot, amely egy Kárpát-medencei értékeket összefoglaló leltár felállítására késztette a kormányt, s mintegy rögzítette annak szükségességét, hogy törvénynyel kell védeni az ország nemzetközi hírnevét öregbítő egyedülálló értékeket. A nemzeti leltár alapját az agrártárca által összeállított Hagyományok – ízek – régiók elnevezésű gyűjtemény adja, amely mintegy 300 hagyományos és tájjellegű mezőgazdasági terméket és élelmiszert sorol fel, ám a valós lista ennél sokkal szerteágazóbb munka eredményeként áll össze, több tárca együttműködésével.
Az értékek rendszere többszintű lesz: a hungaricumpiramis a helyi, a megyei és a Kárpát-medencei magyarság örökségeiből épül majd fel, s a piramis csúcsán az uniós támogatásra jogosult hungaricumok találhatók.
– Helyi jelentőségű érték lehet például egy szikvízkészítő család tevékenysége éppúgy, ahogy egy elismert komondortenyészet, ezekről az önkormányzatok döntenek majd. Míg regionális szinten az értékek megnevezéséről a megyei közgyűlés hoz majd egységes döntést. Ezek ugyanakkor az elképzelések szerint még nem használhatnák a hungaricum védjegyet, csak a piramis csúcsán lévő, Kárpát-medencebeli értékek, amelyek nemzetközi elismertséggel bírnak – vázolta a parlament alelnöke, aki szerint a valódi hungaricumok számának növelése, a szükséges uniós támogatások megszerzése az európai parlamenti képviselők elsődleges feladata, a jó hírnév erősítése pedig azoké a honfitársaké, akik a világban elszórtan élve képviselik hazánkat. Lezsák hangsúlyozta: a készülő hungaricumtörvény célja nem az lesz, hogy „agyonnyomja” a piaci környezetet, hanem hogy mozgósítsa, egyszersmind védelmet nyújtson nemzeti kincseinknek. Hogy a jogszabály Brüsszel számára is elfogadható legyen, európai szakjogászok segítik a szerteágazó munkát. Megtudtuk: eddig Bács-Kiskun megye tíz térségében, Veszprém és Csongrád megyében zajlottak le az értékfeltáró munkák. A nemzeti kincsek rendszerezése május végére országosan is lezárul, a leltárban vélhetően több ezer, védelemre érdemes szellemi, kulturális, mezőgazdasági, népi és iparművészeti produktum szerepel majd. A tervek szerint szeptember végén a parlamentben tartott újabb „értékdemonstrációs tanácskozáson” összegzik majd a feltárt eredményeket, s ezután kerül a honatyák elé a törvény tervezete.
Kevés terméket védettünk le. Európában jelenleg igen kevés terméket jegyeznek hungaricumként, s vagy tucatnyi termék van várólistán. Ismeretes, hogy az olaszok már a sajátjukként védették le a magyar szürkemarhát, a szlovákok pedig a kürtőskalácsot, noha a két érték bizonyíthatóan Magyarországról került az említett országokba. Az agrártárca tájékoztatása szerint a mezőgazdasági termékekre és az élelmiszerekre vonatkozó rendszerben hazánk a következő termékek dokumentációját nyújtotta be eddig az Európai Bizottsághoz: Budapesti téliszalámi, szegedi (téli-) szalámi, csabai kolbász, gyulai kolbász, kalocsai fűszerpaprika-őrlemény, szegedi fűszerpaprika-őrlemény, gönci kajszibarack, hajdúsági torma, makói (vörös) hagyma, szőregi rózsatő, alföldi kamillavirágzat, magyar szürkemarhahús. Elsőként a szegedi szalámi került uniós oltalom alá 2007 decemberében, ezt követte a Budapesti téliszalámi 2009 áprilisában, majd a hajdúsági torma októberben, egy hónapra rá pedig a makói hagyma.
origo.hu
Menczer Tamás: Mi lesz így velünk?!
