Szinte mélypontra süllyedt a lakáspiac

Valószínűleg még az első fél évben tetőzhet az eladatlan készlet a budapesti újlakás-piacon. A vevőknek a most általánosan jó alkupozíció, az illetékcsökkenés, illetve a márciustól szigorodó hitelfeltételek mellett azért sem érdemes halogatni a vásárlást, mert ha beindulnak az új építések, mindenképpen magasabb árakkal kell kalkulálniuk – derül ki Az Otthon Centrum felméréséből. Az ingatlanforgalmazó társaság szerint a válság leginkább az új lakások piacát érintette, ezért nem meglepő, hogy 2009 második felében sokéves mélypontot ért el az értékesített otthonok száma a fővárosban: tizedannyi lakás talált gazdára tavaly júliustól decemberig, mint a 2005–2006-os időszakban, s még az egy évvel korábbi, 2008 második félévi darabszám is hétszer ekkora volt. 2009-ben alig több mint 1600 új építésű társasházi lakást értékesítettek a fővárosban: a legnépszerűbbek a XI., X. és XIV. kerületi beruházások voltak, míg a hagyományosan közkedvelt VIII., IX. és XIII. kerületek hátrébb sorolódtak a ranglistán. Mint azt Nagygyörgy Tibor, az Otthon Centrum vezérigazgatója hangsúlyozta, az értékesített új lakások száma évtizedes negatív rekordot döntött, az átadott készlet – vagyis az eladatlan lakások száma a már átadott beruházásokban – most először haladta meg a háromezret, s 2009 végén 3800 körül alakult. Ez a szám az idei első fél évben 4500 körüli szinten tetőzhet, s a még épülő beruházásokban is gazdára vár emellett csaknem háromezer lakás.
– Pluszkiadással nem járna, sőt nőhetne is az államháztartás bevétele, ha például az új lakások kedvezményes, ötszázalékos áfakörbe kerülnének akár csak átmenetileg is, a kereslet élénkítése érdekében. Könnyen számszerűsíthető hasznot hozna, ha meggondoljuk, hogy jelenleg 40-50 százalék között van egy lakás bruttó bekerülési költségére vetített állami bevétel. Az áfacsökkentés növelné a beruházási kedvet és a foglalkoztatást is, azaz csökkennének az állam szociális kiadásai – húzta alá Nagygyörgy, aki szerint az ingatlanipar már csak azért is nagyobb figyelmet érdemelne, mert a GDP megtermeléséből és a foglalkoztatásból egyaránt tíz százalék körüli arányban veszi ki a részét.