Szökésben

Olyan ez az ország, mint Budán a Széna tér sarkán tanyázó nagy ház integető alakokkal, kapukkal és kilincsekkel, ablakban lakókkal. Csakhogy ez nem más, mint egy rafinériával odafestett térbeli csalás. Nincs ott semmi, csak a vak tűzfal, amire ráfestették a térhatású képet. Ilyen Magyarország. Van határa, állítólagos kormánya, rendőrsége, bírósága, közigazgatása, közbiztonsága, lakossága, mindene. Csakhogy káprázó szemekkel látjuk, hogy mindez illúzió, térhatású trükk. A kormányt senki sem választotta, némely bíró gyilkosságért egy évet szab ki, a közigazgatás nem ismeri a határidőket, a lakosság a legpesszimistább Európában, bandák késelnek, kardoznak, rabolnak, maffiák számolnak le egymással, a közbiztonság a nullával egyenlő. Az emberek néznek, mint a moziban, ha jegy nélkül utaznak a metrón, összeverik őket az ellenőrök, a parkolóban Hubble-teleszkóppal lesik, lejárt-e a parkolójegy, a súlyos bűnözők pedig nem talpig vasban ülnek a pincebörtönök mélyén, hanem jókat röhögve fügét mutatnak bírónak, ügyésznek, rendőrnek. Nem az első eset, hogy rejtélyes módon vádlottak el- vagy külföldre szöknek (Lakatos András, Kulcsár Attila, Farkas Péter), de ezek valahogy elsikálódtak a közvélemény előtt. Nagy garral bejelentik a vizsgálatot, s aztán soha többé nem hallunk arról, ki játszott össze kivel és mennyiért. Az állandósult ronda történések miatt az ember emlékezete kopik, örül, ha van olyan nap, amikor nem szembesül késeléssel, brutális agyonveréssel, lövésekkel, gázolással, rablással. M. Róbert esete azonban némileg átütötte a közöny durva szövetét. Adva van egy „vállalkozó”, kaszinója van Budapesten a feleségével, de ez kevés. Megszervez egy közel ezerfős halálbrigádot, a fekete sereget, és rajta! M. Róbert és 29 társa ellen 2006-ban emeltek vádat. A vádak változatosak, H. Antal meggyilkolása, aljas indokból elkövetett emberölési kísérlet, lőfegyverrel való visszaélés, zsarolás, csalás, bűnpártolás, magánlaksértés, bűnszervezet létrehozása. Kaszinója alkalmazottjának a szeme kiszúrását és elásását ígérték, mert valaki 11 milliót nyert, és hagyta. A fenyegetés mellett 14 milliós kötelezvényt írattak vele alá. A per most jutott ítéletközelbe, csakhogy a fővádlott megszökött. Hogyan? Úgy, hogy az előzetes letartóztatás letelte után házi őrizetben tartották, ami azt jelenti, naponta háromszor kellett ellenőriznie a rendőröknek. A házi őrizet jutalom, főképp annak, aki bűnözőhadsereget mozgat. Naponta háromszor? És a köztes időkben az ipse malmozik? M. Róbert kapott az alkalmon, hogy 32 óráig rá sem néztek, és elszelelt. Jeladó, nyomkövető? Olyan nálunk nincsen, itt becsszóra ülnek a bűnözők a házukban. A rendőrség a megszokott szigorú vizsgálatot ígéri, és elküldi a mulasztót. És? – teszi fel a kérdést a boldogtalan polgár. Milyen rendőrség ez, mit vesznek ezek komolyan a gyorshajtókon kívül? Ki ajánlott, mennyit és kinek hogy ideig-óráig kerüljék M. Róbert lakását? Sok a munka, kevés az ember, panaszkodik a főrendőr. Ezért kellene értesíteni a rendőrséget, ha felbukkan M. Róbert. Fogjam rá a retikülömet? Különösen, hogy az orr megváltoztatásával és az arccsontok megemelésével egy vadidegen férfi arcát mutatja. A közélet szövete még ennél is rohadtabb. A TV2 reggeli műsorában M. Róbert ügyvédje azt üzente a vádlottnak, ha látja a műsort, három évig a tájára se jöjjön az országnak. Liptai Claudia esze szerint ez bátor nyilatkozat, ám valójában nyílt biztatás újabb bűncselekményre több millió néző előtt. Káprázatországba ez is belefér.