Balázs Péter külügyminiszter ezzel szemben egy hete még azt állította lapunknak, hogy a szaktárca költségvetésében szereplő uniós elnökségi költségvetés stabil, hiszen a várható bevételekből tudják majd fedezni például azt a 2,1 milliárd forintos bevételi tételt, amelyet intézményi beruházási kiadásokra kell fordítaniuk. Ezzel szemben a lapunk által kiderített, korábban cáfolt, most ismét fedezethiányosnak tűnő költségvetési lyuk miatt a Bajnai-kormány kész tények elé állítja az új kabinetet, az utolsó pillanatra kitolva az infrastrukturális beruházásokat.
*
Mivel az ingatlaneladásokból befolyó összegeket betervezték a Külügyminisztérium költségvetésébe, így az új kormány csak a szaktárca büdzséjének összeomlásával vagy nagymértékű átcsoportosításokkal állíthatná le a megkezdett eladásokat. Szollár Domokos válaszából ráadásul kiderül, hogy a Bajnai-kabinet még a kiárusítás felelősségét és következményeit a következő kormányra hárítja. – A döntések várhatóan a következő kormány mandátumának idejére esnek majd – írta ugyanis válaszlevelében a kormányszóvivő.
Kérdéseinkre az is kiderült, hogy pontosan hol és milyen ingatlanoktól válik meg a Külügyminisztérium. Így eladják a bonni volt nagykövetség épületét, a berlini volt kereskedelmi kirendeltséget, az egykori zágrábi rezidencia épületét, a chilei volt nagykövetséget és az ottani diplomatalakásokat, valamint több oslói, egykor diplomáciai használatban lévő lakást. Nem kaptunk viszont választ arra a felvetésünkre, hogy a kormányzat miért akkor próbálja meg eladni az adott ingatlanokat, amikor a gazdasági válság miatt amúgy is pang az ingatlanpiac.
A Kormányszóvivői Iroda szerint a magyar külképviseleti ingatlanértékesítések jelenleg az előkészítési fázisban vannak. Mint arról Szollár Domokos lapunknak beszámolt, az értékesítések nem közbeszerzési eljárásokkal, hanem a vagyontörvény szerint történnek. Arra a kérdésünkre, hogy vannak-e már jelentkezők ezekre az ingatlanokra, azt a választ kaptuk, hogy „Nyilvános nemzetközi pályázat vagy árverés formájában értékesíti az ingatlanokat a kormány. Az értékesítés módjának kiválasztása még folyamatban van.” Az eladásokról, árverésekről a tulajdonosi jogokat gyakorló Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. dönt.
A Miniszterelnöki Hivatal tájékoztatásával tovább gyűrűzik a magyar külképviseleti ingatlanok kálváriája. Két hete Balogh Dénes helyettes külügyi szóvivő lapunknak még letagadta az eladások puszta tényét is. Ezen az állásponton egy héttel később Balázs Péter külügyminiszter úgy módosított, hogy egy kormányrendeletre hivatkozva, néhány konkrét ingatlant megnevezve közölte, lesznek eladások, és ebből a 2011-es év első felében esedékes soros magyar uniós elnökség idei kiadásainak egy részét finanszírozzák. Szollár Domokos ezzel szemben már azt közölte, az ingatlaneladásokból egy forintot sem költenek az elnökségi kiadásokra. A kormányszóvivő mindezek ellenére úgy véli, az uniós elnökségi felkészülés költségei biztosítottak.
Ennek ellentmondhat, hogy ha a nagykövetségi árverezésekből egy forint sem jut erre a célra, akkor nem tudni, miből fedezi a külügyi szaktárca azt a 2,1 milliárd forintos kiadási tételét, amit a költségvetési törvény szerint saját bevételből kell előteremtenie. Ráadásul ebből olyan elengedhetetlen beruházásokat kellene megvalósítani, mint egy nagyszámú diplomáciai delegációk ki- és beléptetését megkönnyítő kormányváró kiépítése a Ferihegyi repülőtér 1-es termináljában.
origo.hu
Sulyok Tamás meghívta Magyarországra XIV. Leó pápát
