Újabb magyar blamázs Sanghajban

A sanghaji expó magyar részvételének kormánybiztosa, Huszty András múlt év december közepén úgy nyilatkozott a Shanghai Daily napilapnak, hogy Magyarország anyagi támogatást nyújt a kínai megapolisznak néhány, Hudec László által tervezett épület felújításához. Mindeközben egy kormányhivatal sem tud a tervről, amelyre egyébként sincs pénz.

Hudec László 1918 és 1945 között hatvanöt épületet tervezett Sanghajban: templomot, színházat, mozit, egyetemet, kórházat, lakóházakat. Az 1893-ban, Besztercebányán született építész nevéhez fűződik egyebek között a Park Hotel építése Sanghaj leghíresebb bevásárlóutcája, a Nancsing utca központi helyén. A Népek teréhez közeli, 1932-ben emelt, több mint nyolcvan méter magas szálloda Kelet-Ázsia legmagasabb épülete volt a két világháború között. Sanghaj egykori főépítészének munkássága ma is egyik meghatározó eleme a városképnek. Tavaly – halálának ötvenedik évfordulója kapcsán – Hudec Lászlónak szenteltek emlékévet a sanghaji magyar konzulátuson, itthon novemberben az Örökség Galéria kiállításon mutatta be életművét, amelyről kétrészes ismeretterjesztő film is készült Csontos János rendezésében.
Kína a 192 országot és 50 nemzetközi szervezetet vendégül látó sanghaji világkiállításhoz kapcsolódó fejlesztésekre 44 milliárd dollárt költ, többet, mint a pekingi olimpiára. Jobb város, jobb élet – szól az expó jelmondata, amelynek megfelelően a legtöbb kiállító ország a megújuló energiák felhasználását, a környezetbarát várost igyekszik bemutatni, kivéve Magyarországot. Hazánk ugyanis hungaricumokkal – fokhagymás lángossal, kéttonnás krómacél Gömböccel – fogja képviseltetni magát. És mint arról lapunk korábban beszámolt: egy olyan bérelt pavilonban, amelynek dekorálási terve a helyi építési szabályokba ütközik, kiállításra pedig alkalmatlan.
Lévai Tamás építész terve szerint a plafonról a kiállítótérbe egymáshoz sűrűn rudakat fognak belógatni, amelyek végét pirosra festik. Nagy kiállítófelületekre nem lesz hely, éttermet hiába is keresnénk a pavilonban, ugyanakkor az expó biztonsági szabályzata szerint nehéz tárgyak nem lóghatnak a látogatók feje fölött – hívták fel a figyelmet szakértők. A kínai szervezők már jelezték nemtetszésüket. Hab a tortán: a terv ötlete erősen emlékeztet Kengo Kuma japán építész egyik épületének alapvetésére.
A sanghaji világkiállítás magyar részvétele 3,3 milliárd forintba kerül. A magyar pavilon kialakítására, berendezésére, az ott zajló programok megvalósítására kiírt 2,6 milliárd forintos közbeszerzési pályázatot az a Genexpo Kft. nyerte meg, amelynek ügyvezetője, Dégen István D–24 fedőnéven hírszerzőként és elhárítóként tevékenykedett a pártállam idején. Érdekes módon a Genexpo úgy lehetett három pályázó közül győztes, hogy csak 2008-ban hozták létre – nem rendelkezhet nagy referenciával. A sanghaji világkiállítás népszerűsítésére, civil kezdeményezéssel, magántőkéből létrehozott Vilagkiallitas.hu portál a Genexpo hongkongi anyavállalatáról derítette ki, hogy az a „leánynál” csak néhány hónappal fiatalabb, és olyan székhelyre jegyezték be, amelyik egy offshore és külföldi vállalatokra szakosodott vállalkozás kezében van.
Az Általános Értékforgalmi Bank, a Magyar Fejlesztési Bank és a Malév egykori vezére, Huszty András 2003 végén lett a magyar– kínai gazdasági kapcsolatok fejlesztéséért felelős kormánybiztos – önként távozott a légitársaság éléről, miután kiderült, Kiss Elemér volt kancelláriaminiszter ügyvédi irodája szabálytalanul kapott megbízást a Malév jogi átvilágítására. Huszty később rendkívüli nagykövet, majd miniszterelnöki megbízott lett. A világkiállításon való részvételért felelős kormánybiztosként december közepén nyilatkozott úgy a 85 ezer példányszámban megjelenő, angol nyelvű Shanghai Daily napilapnak, hogy Magyarország anyagi támogatást nyújt a kínai megapolisznak néhány, Hudec László által tervezett épület felújításához. A cikket a távirati irodán keresztül számos orgánum, így a kulturális tárca által működtetett Kultura.hu internetes lap is átvette. Az Origo hírportál a héten próbált utánajárni, milyen forrásból és mely intézmény finanszírozná az emlegetett felújításokat. A kormánybiztos munkahelyén, a Miniszterelnöki Hivatalban még a nyilatkozatról sem hallottak. A „sanghaji felújításokról” a Külügyminisztérium, a Kormányszóvivői Iroda, a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal, a Nemzeti Kulturális Alap és az Oktatási és Kulturális Minisztérium sem tud.