A vállalatok bővülésének fő hajtóereje az export volt, elsősorban azok a cégek tudtak magas növekedést felmutatni a válság előtti esztendőkben, amelyek jelentősen bővítették kivitelüket – olvasható a Kopint Konjunktúrakutatási Alapítvány és a Commerzbank tegnap ismertetett felméréséből, amely több mint 63 ezer magyarországi cég 2003 és 2007 közötti teljesítményét vizsgálta. Az elemzés szerint az export nemcsak a külföldi tulajdonú mamutcégek, hanem a belföldi kézben lévő mikrovállalatok esetében is kitörési pontot jelentett. Éppen ezért érthetetlen, hogy egyes hazai bankok az uniós felzárkózási forrásokból működő Új Magyarország vállalkozásfejlesztési hitelprogram keretéből exportberuházások céljára nem folyósít kölcsönt.
Mint arról lapunk korábban már beszámolt, van olyan bank, ahol az exportőrök egy kategóriába esnek a pénzmosókkal, a szerencsejáték-automaták üzemeltetőivel, és a prostitúció elősegítésében részt vevőkkel.
A Kopint felmérése szerint a magyar vállalatok 48 százaléka csökkenő vagy stagnáló árbevétellel küzdött már jóval a válság előtt, a legnagyobb gondban a 10-50 főt foglalkoztató kisvállalatok voltak, itt a legfőbb baj szintén a hitelforrások szűkössége volt.
Az elemzés szerint a külföldi tőkével működő vállalatok sokkal jobb esélyekkel bírtak, körükben volt a legnagyobb arányú a növekedés. – A vállalkozások növekedését általában a hitelfelvétel útján megvalósított beruházások teremtették meg, ami átmenetileg rontotta a jövedelmezőséget – mutatott rá Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója, aki hangsúlyozta: 2003-ban a gyorsan fejlődő cégek hosszú lejáratú hitelei lényegesen meghaladták a többi vállalat átlagát. Kitért arra is, hogy a nagyon szerénynek mondható teljesítmények mögött valójában egy kettészakadó vállalati szféra képe rajzolódik ki.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
