A cyberháború kiszolgáltatott áldozatai

A felhasználók tudatlansága okozta a tavalyi év végén kezdődött, az idei év első két hónapjára áthúzódó világméretű internetes támadást, ahol a Microsoft vállalatbirodalom Internet Explorer böngészőjének hibáját kihasználva – állítólag kínai szerverek segítségével – e-mail fiókokat, vállalati honlapokat törtek fel ismeretlenek – mondta lapunknak Horváth Gergely. Az informatikabiztonságban jártas fiatal egyetemista szerint ehhez ráadásul elég egy megfelelő programokkal ellátott laptop.

Böngészők harca. Noha a Google keresőprogramját tartják a világ legelterjedtebb internetes segédeszközének, olyan országokban, mint Kína vagy Oroszország, ádáz harc folyik a keresőprogramok között. A Google például csak a latin betűket használó országokban számít elterjedtnek, és Japánban, Dél-Koreában a felhasználók csak kis része használja. Érdekes, hogy a Google elterjedését mérő AT Internet Institute felmérése szerint Csehországban is a felhasználók mindössze 33,4 százaléka használja ezt a keresőt, 50,6 százalékuk inkább az 1996-os cseh fejlesztésű Seznamot alkalmazza. Az Egyesült Államokban 71 százalékon áll a Google a 14,5 százalékot elérő, ugyancsak saját levelező-, illetve híroldalt működtető Yahoo mögött. A Larry Page és az orosz származású Sergey Brin által alapított amerikai vállalat Japánban 38,2, Kínában 26,6, Oroszországban 21,9, míg Dél-Koreában csak 3 százalékot ért el. Kínában a legnépszerűbb a Baidu, amely a nemzeti piac 63 százalékát uralja. Az amerikai cég ráadásul a kínai állami cenzúra miatt állítólag heteken belül ki is vonul az ázsiai országból. Kínai egyetemisták pedig már piacra dobták az amerikai program kínai verzióját. A Goojje névre keresztelt „zabigyerek” ráadásul tökéletesen idomul a kínai állami cenzúrához. Oroszországban a cirill betűs Yandex szintén egyeduralkodónak tűnik, az orosz piac 62,9 százalékát uralja. (B. R.)

Világszerte nagyon egyszerű trükkel jutottak be a támadók azon internetfelhasználók számítógépeibe, akik a Microsoft vállalatóriás Internet Explorer 6-os, esetleg 7-es változatát használták – mondta lapunknak Horváth Gergely. Az informatikabiztonságban jártas fiatal egyetemista szerint a kínai szerverekről érkező támadást egy rejtett linkbe ágyazva jutatták el a kívánt célszemélyekhez, akik mit sem sejtve rákattintottak az elektronikus leveleikben található, honlapnak álcázott hivatkozásra vagy csatolmányra, és észre sem vették, hogy a támadók abban a pillanatban a teljes számítógép felett megszerezték az irányítást. Az ügyes behatolók e-maileken kívül akár Facebook-üzenőfalon megjelentetett, ártalmatlannak tűnő linkek formájában is képesek nemcsak az e-mailek fejléceit megnézni, hanem tulajdonképpen a teljes számítógép feletti uralmat átvenni. Az évek óta a témakörrel foglalkozó egyetemista elmondta, a decemberben észlelt Explorer-lyukat észrevéve számtalan célzott, elsősorban kormányzati szervert, honlapot és ezen keresztül magáncélokra is használt számítógépet törtek fel. A hírekkel ellentétben ugyanakkor ezekkel a támadásokkal nemcsak korlátozott, hanem az adott géphez tartozó valamennyi adathoz hozzájutottak az ismeretlen behatolók. – Ilyenkor már azt csinálnak a laptopodon, amit csak akarnak. Adatokat törölhetnek, bármilyen személyes fotódat letölthetik, ellophatják az elmentett levelezésedet, szöveges dokumentumaidat – magyarázza Horváth Gergely. Szerinte ráadásul elég a támadáshoz egy megfelelő programokkal ellátott laptop. Ez a fajta probléma ugyanakkor csak az Internet Explorerek korábbi verzióinál jelentkezett, a 8-as széria például már ezt a hiányosságot alapból kiküszöbölte, a Mozilla Firefox esetében pedig nem is jelentkezett, így jelenleg ez nagyobb biztonságot nyújt az ilyen betörések ellen.
Az adathalászattal foglalkozó hackerek mindezek ellenére igen furfangosak, minden eszközt bevetnek, hogy megtalálják az utat egy-egy rendszer feltöréséhez – állítja a fiatal egyetemista. Szerinte ha kell, még fel is hívják az adott céget, vállalatot, hogy a mit sem sejtő dolgozóktól megszerezzék a vállalat levelezőrendszerének vagy honlapüzemeltetőjének adatait. Ha pedig megszerzik a szerverinformációkat, vagy esetleg egy belső vállalati körüzenet adatait, akkor már nyert ügyük van. Horváth Gergely szerint a hackereknek sokkal egyszerűbb a dolguk a levelezőrendszerek feltörésével, mint egy konkrét, gyakran igen sokrétű és hatékony védelemmel ellátott honlap esetében. A problémák elkerülése végett ezért kifejezetten ajánlott egy olyan vírusirtó program telepítése, amely kiszűri ezeket a támadó jellegű programokat, úgynevezett férgeket – véli Horváth Gergely. – Az sem árt persze – teszi hozzá –, ha az általunk használt levelezőprogramban beállítjuk, hogy csak szöveges üzenetként nyissa meg az elektronikus leveleinket.
A pénzért kémkedő, a magánszférát megsértő hackerek mellett azonban az egyes nemzeti titkosszolgálatok is képesek a legutolsó e-mail, élő csevegés lehallgatására, szűrésére, mindezek rögzítésére – állítja Horváth Gergely, aki szerint ehhez minden technikai feltétel adott. – Elég csak rátelefonálniuk az adott személy internetszolgáltatójára, és ha kiadják a megfelelő adatokat, minden ki- és bejövő forgalmat lehet ellenőrizni, lehallgatni, illetve akár felvenni, ha előtte nem titkosítjuk számítógépünkön ezeket a csatornákat – állítja a fiatalember. Ez azt jelenti, hogy az e-mailek mellett például az MSN Messengeren történő privát videobeszélgetéseket vagy a facebookos tartalmakat is rögzíteni lehet. Szerinte ha valaki biztosra akar menni, akkor a Skype nevű internetes telefonálásra és videocsevejre is alkalmas programot használja, az ott történő adatforgalmat ugyanis maga a program titkosítja, így csak magától a szoftvert üzemeltetőtől lehetne elkérni a titkosítást feloldó kódokat. Ehhez azonban a beszélgetésben részt vevő másik fél hasonló adataira is szükség van, anélkül évtizedekbe kerül a kód visszafejtése.
A nemzetbiztonsági hivatalokat segítheti az az európai uniós ajánlás is, amely a terrorfenyegetésre hivatkozva minden telefon- és internetszolgáltatónak előírja, hogy bizonyos időtartamig megőrizzen valamennyi telefonhívást, SMS-t, megtekintett honlapot és e-mailt. Brüsszel hat hónap és két év között jelölte meg ezt a kötelező tárolási időt. Magyarországon a vonatkozó jogszabályok ezt az ajánlást egyéves időtartamban határozták meg.