Bár sok rokon vonás található a görög és a magyar államcsőd közeli helyzethez vezető úton, a két ország megszorítócsomagjainak szerkezete és az azokra adott lakossági reakció is meglehetősen különböznek. Athén a legjobban keresők adókulcsát megemelte, különadót vetett ki a 100 ezer euró feletti jövedelmekre és a banki prémiumokra, valamint az offshore cégek ingatlanjait is megadóztatja, és – a hazaitól eltérően – az állami vezetők fizetésének csökkentését valóban komolyan veszik. A helyzet azonban a magyarhoz hasonlóan meglehetősen súlyos: Görögországnak májusig legalább 15 milliárd euró lejáró kölcsönt kell törlesztenie, így a súlyosan eladósodott kormány szinte valamennyi mozdítható értéket, repülőgépeket, kaszinókat, olajfinomítót és a szerencsejáték-szervező monopolvállalat állami tulajdonrészét is privatizálná a The Wall Street Journal tegnapi információi szerint. A kabinet így hozzávetőlegesen 2,5 milliárd eurós bevételhez próbál jutni.
– A privatizáció kitűnő ötlet, és ha még az Akropoliszt is hozzácsapják, akkor talán teljesülhet is a bevételi terv, de a jelenlegi piaci helyzetben igen nyomott árakon kelne el minden, hiszen nemcsak Görögország van recesszióban, hanem az egész világ – értékelte a minisztériumi elképzelést Konsztantin Mihalosz, az athéni kereskedelmi és iparkamara elnöke a távirati iroda jelentése szerint.
A görög és a magyar pénzügyi egyensúly megbomlásának okai szinte pontról pontra megegyeznek: ezek a fedezet nélküli folyamatos túlköltekezés, az irreális előrejelzések, a fiktív bevételek és kiadások a költségvetésekben, az elburjánzott korrupció, a bizalmi válság és a leminősítések. A helyzet rendezésében is több egyező elem mutatkozik, a felelőtlen gazdaságpolitikát mindkét országban az adóteher növelésével, valamint a nyugdíjasokat és a közalkalmazottakat sújtó elvonásokkal igyekeztek orvosolni. A hasonló elemek mellett több folyamat ugyanakkor csak a magyarországi megszorításokra érvényes, így például az euróövezeti tagságunk hiányán kívül az, hogy az elvonások nálunk 2003 óta tartanak, s hogy a szigorítások összértéke többszöröse a görög csomagnak, amely jelenleg 6,5 milliárd dollárra (mintegy 1300 milliárd forintra) rúg. Jelentős különbség továbbá, hogy a költségvetés helyzete nálunk az állami vagyon folyamatos kiárusítása ellenére sem rendeződött.
A megszorítások első hulláma 2003 júniusában érkezett, amikor a kabinet csaknem 80 milliárd forint értékben rendelt el zárolásokat a minisztériumoknál. A fűnyíró elven alapuló takarékossági intézkedés többek között a vidékfejlesztési, az egészségügyi és a turisztikai kiadásokat érintette, emellett a kormány a fogyatékosokon, a bérlakásépítésen, a drogmegelőzésen és az uniós felkészülésen is spórolt.
A következő évben folytatódott az elvonás: 22 adóemelés történt, a feladataik növelése mellett csökkent az önkormányzatok költségvetési támogatása, szigorodtak az otthonteremtési támogatások feltételei, jelentősen nőttek a hatósági árak. A februári pénzügyminiszter-váltás apropóján bejelentett csomag 180 milliárd forintos szigorításról rendelkezett, míg fél évvel később újabb, 106 milliárd forintos zárolást jelentett be a kabinet. 2006 júniusában többlépcsős megszorítócsomagot jelentett be Gyurcsány Ferenc, mivel kiderült: ezermilliárd forintos lyuk tátong a költségvetésben. Többek között ekkor vezették be a szolidaritási adót, a kamatadót, a házipénztáradót, nőtt az élelmiszerek áfája, szűkültek a személyijövedelemadó-kedvezmények, nőtt az egészségbiztosítási és a munkavállalói járulék. A megszorítások újabb hullámára 2008 októberéig kellett várni: ekkor jelentette be Gyurcsány Ferenc a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Unió húszmilliárd eurós hitelcsomagjához kapcsolódó szigorító intézkedéseket, köztük a 13. havi nyugdíj és a közszféra illetménykiegészítésének megszüntetését.
Az elvonások következő – az IMF-fel és az EU-val leegyeztetett – csomagjával tavaly júniusban szembesült a lakosság: ekkor vált ismertté, hogy július elsejétől 25 százalékra nő az áfa kulcsa és ismét emelkedik a jövedéki adó. Hitelezőink felé a Bajnai-kabinet azt is bevállalta, hogy 2010-ben megszüntet minden energiatámogatást, a mezőgazdasági támogatásokat 45 milliárd forinttal csökkenti, és véget vet a forintban felvett jelzáloghitelek kamattámogatásának és a lakástámogatás rendszerének. Az önkormányzatokat mintegy 80 milliárd forintos elvonással büntették, a tömegközlekedésből pedig 40 milliárd forintot vontak ki. A nemzetközi hitelfelvétel után bejelentett kiadáscsökkentések és bevételnövelések összege így csaknem 1100 milliárd forintra rúgott.
A két ország lakosságának a megszorítócsomagokra adott válaszlépései teljesen eltérnek: február elején a görög adóhivatal alkalmazottai és a vámosok hirdettek 48 órás sztrájkot, ehhez csatlakozott a gazdasági minisztérium is. Az általános sztrájkhullámhoz hozzátartozik, hogy ekkor a görög gazdák blokád alá vették a szaloniki repteret, és lezárták a Bulgáriába vezető utakat is. Március elején néhány száz tüntető elfoglalta a pénzügyminisztérium épületét, és több főútvonalat is eltorlaszoltak.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
