Öltönyös diplomaták kísértek egy idős urat a Budapestről a ciprusi Larnacába induló repülőgépre. A harmadik sorban foglalt helyet, táskáját, kabátját a szigetország nagykövete gyömöszölte a felső csomagtárolóba. Az utas, mint hamarosan kiderült, az egykori elnök: Georgiosz Vasziliu, aki főtárgyalóként bevitte Ciprust az Európai Unióba. 2006. október 23. volt ekkor, a magyar forradalom ötvenedik évfordulója, amikor korábbi és jelenlegi állami vezetők sora lehetett tanúja – vagy szorgalmazója? – az ünnep szétverésének.
Vasziliu úr 1956-ban is Budapesten tartózkodott, háromórás közös utazásunkon mesélt erről is. Magyarul beszélgettünk, a hazánkban töltött évek alatt a politikus szinte tökéletesen megtanulta nyelvünket. Az 1931-ben született Vasziliu a görög polgárháború idején hagyta el hazáját, így sodorta az élet a pesti közgázra, akkor Marx Károly Közgazdaság-tudományi Egyetemre. Tíz évig maradt Magyarországon, 1956-ban részt vett a Petőfi Kör munkájában, majd 1959-ben őrizetbe vették illegális iratok nyugatra csempészése miatt. Kis idő múltán szabadult. Nagy-Britanniába távozott, aztán hamarosan viszszatért a függetlenné vált Ciprusra, ahol 1988–1993 között volt köztársasági elnök.
Felesége, Andrula Vasziliu Londonban szerzett diplomát, majd ismert jogász lett hazájában. Elnökfeleségként aktív társadalom- és kultúraszervező munkát végzett, aztán hamarosan az ENSZ-ben kapott megbízatást: az akkori főtitkár, Butrosz Butrosz Gáli munkáját segítette. Az ENSZ-társaságok Világszövetségének elnöke, majd tiszteletbeli elnöke lett.
Politikai és nemzetközi tapasztalatai ellenére túlzás lenne azt állítani, hogy Vasziliu asszony most könnyű helyzetben van: az Európa kormányaként emlegetett Európai Bizottságban (EB) ő felel az oktatás-, kultúra- és ifjúságpolitikáért. Ezek a területek alighanem külön-külön is önálló tárcát érdemelnének. A politikus a minap a bolognai folyamatot – vagyis az európai felsőoktatást összehangolni hivatott rendszert – értékelő konferencián járt Budapesten, ennek alkalmából találkozhattunk vele. Az Európai Unió következő tíz évét meghatározó EU, 2020 stratégiájában kiemelt szerep jut az oktatásnak mint olyan területnek, amely nélkül – ahogy a népszerűsítő szövegekben olvasható – a későbbi fejlesztési terveket sem lehetne mire építeni. Kérdés, hogy a szavakon és terveken túl mi lesz megvalósítható.
– Fel kell ismernünk – így Vasziliu asszony –, hogy ha nem biztosítjuk minél több fiatal számára a jó minőségű oktatást, ezzel a jövő munkanélkülijeinek a számát gyarapítjuk. A cél az, hogy 2020-ig a 30–34 évesek negyven százaléka szerezzen felsőfokú végzettséget, szemben a jelenlegi 31 százalékkal. Persze mindez lehetetlen, ha nincsenek meg az alapok. Jelenleg az Európai Unió több országában, Magyarországon is gondot jelent, hogy sok gyermek marad ki idő előtt az iskolából, ami tarthatatlan akkor is, ha tudjuk, hogy nem futhat be mindenki akadémikusi karriert. Feladatunk tehát az, hogy a stratégia részeként a mostani tizenötről tíz százalék alá szorítsuk azoknak a diákoknak az arányát, akik a tankötelezettségi kor betöltése előtt abbahagyják tanulmányaikat. Olyan oktatási intézményeket kell létrehozni, amelyek alternatívát jelenthetnek nekik, több kihelyezett tanfolyamot lehetne szervezni, s az iskolából kimaradottakat foglalkoztatni hajlandó vállalatokkal is elképzelhető valamilyen együttműködés – fejtegeti a biztos. (Magyarországon nincs pontos és friss statisztika arról, mennyien maradnak ki az iskolából. A szórás hatalmas, hiszen míg a gimnáziumokban tíz százalék alatti lehet az arány, addig az alacsony státusú, hátrányos helyzetű fiatalokat leggyakrabban felvevő szakiskolák diákjainak akár harmada is idő előtt áll fel az iskolapadból. Erről részletesen ír többek között Liskó Ilona Szakképzés és lemorzsolódottak képzése című, a világhálón is elérhető tanulmányában.)
Vasziliu asszony szerint legalább ennyire fontos a fiatalok mobilitásának támogatása, az, hogy idegen nyelveket, más kultúrákat ismerhessenek meg. Csakhogy – tesszük hozzá – egyre több az olyan tehetséges, szorgalmas fiatal, aki ha belekóstol a nyugati életvitelbe, jó körülmények között, magas fizetéssel munkát kap, sosem tér haza. A biztos nem tagadja, hogy ez valóban probléma lehet. Úgyhogy, vallja be, a rendszer addig nem lehet tökéletes, amíg itthon nem sikerül biztosítani kedvező feltételeket az „elszívott agyak” számára. S nemcsak a fizetésről van szó, hanem azokról a körülményekről, arról a hozzáállásról, amelyek a visszatérő szakembereket fogadják egy-egy intézményben.
Mintha csak a magyar viszonyokról beszélne, azt mondja, hazájában is egyre nagyobb gond, hogy az orvosok és ápolók külföldön keresik a boldogulást, s nehéz megtalálni az utánpótlást. A tanárok támogatása a másik titka a sikernek, motiválni kell őket, lehetőséget kell adni nekik az önképzésre. Arra azonban az uniónak nincs jogköre, hogy meghatározza fizetésük minimumát. És alighanem az országokon belüli hatalmas különbségek eltüntetése is a tagállamokra vár, ugyanis Brüsszel kezében ehhez sincs túl sok eszköz.
Andrula Vasziliu leszögezi, egyenlő feltételeket kell biztosítani minden gyermek számára az oktatás területén, nem szabad hagyni, hogy egy szegény iparvidék iskoláiban gyengébb színvonalon tanuljanak, mint például a fővárosban. Hangsúlyozza, iskolákat kell építeni a fejletlen területeken megfelelő infrastruktúrával, s ugyanez igaz egészségügyi téren a kórházakra. Csakhogy, vetjük fel, Magyarországon ezzel éppen ellentétes irányban haladtak az események, az utóbbi években kórházakat, iskolákat zártak be. Vasziliu asszony azt feleli, a gazdasági válság valóban több országot nehéz helyzetbe hozott, erre azonban rossz választ ad az, aki szociális intézményeket számol fel. Számos múltbeli példa igazolja, hogy azok az országok, amelyek az egészségügyön és az oktatáson próbáltak spórolni, utólag mindig megbánták.
Akármilyen idők jártak az ötvenes években, a biztos asszony férje, Georgiosz Vasziliu hálás a magyar iskolának, sokat köszönhet az itt megszerzett tudásnak. Reménykedjünk, hogy a 2020-as nagy elszámoláskor sem rontjuk majd a statisztikát.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
