Tegnap is megtartotta az immár szokásosnak tekinthető húsvét előtti bejelentését Süth Miklós, a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium szakállamtitkára. A Magyar Húsiparosok Szövetségének rendezvényén elmondta: a hatóságok tavaly több mint 65 ezer rutinszerű ellenőrzést végeztek, ezen belül a húsüzemekben lefolytatott ellenőrzések száma meghaladta a négyszázat. A húsüzemeknél kilenc esetben szabtak ki bírságot, két üzem működését pedig felfüggesztették.
Emlékezetes, Süth Miklós legutóbb a Hír Tv Panaszkönyv című fogyasztóvédelmi műsorában dobálózott a nagy számokkal. Akkor a mézzel kapcsolatos ellenőrzésekkel büszkélkedett mindaddig, amíg a műsorvezető elé nem tett egy halom hamisított mézet. Mindez azért érdemel figyelmet, mert miközben a szakállamtitkár a rutinellenőrzések sikerességéről beszél, az állattartók a feketepiac terjedését tartják legnagyobb gondjaik egyikének. Lapunk éppen a közelmúltban számolt be arról, hogy több komoly állatállományt fenntartó gazdálkodó is azt tapasztalta, hogy a boltok, illetve az állattartók és vágóhidak közötti üzleti kapcsolatot fenntartó kereskedők egyre gyakrabban hozzák be inkább az osztrákoktól a húst, amelyet számla nélkül adnak át a hentesboltoknak. Az állattartók szerint emellett jelentősen megszaporodtak a feketevágások, vagyis, mint fogalmaztak, az „engedély nélküli mészárlások”, amiket különböző mezőkön visznek véghez, s a teljesen ellenőrizetlen módon levágott állatot egyenesen a kocsiba rakják, majd a boltba szállítják.
Mindenesetre Süth Miklós bejelentette, hogy tegnap megindultak a kiemelt húsvéti élelmiszer-ellenőrzések. A már hagyományosnak nevezhető, a közönségnek is szóló (attr)akciósorozat április 4-ig tart. A hatóságok kiemelten ellenőrzik a sonkát, a tojást, illetve az egyéb élelmiszer-ipari termékeket. Ellátogatnak még sertéstelepekre, továbbá az országutakon is végeznek ellenőrzéseket. A vizsgálatok kiterjednek az állatjóléti előírások betartására, a takarmányok összetételére és a vendéglátó-ipari egységekre is.
A távirati iroda beszámolója szerint Éder Tamás, a Magyar Húsiparosok Szövetségének társadalmi elnöke a tavalyi év pozitívumaként értékelte, hogy megállt a sertésállomány csökkenése, amire elmondása szerint évek óta nem volt példa. Az elnök szerint a magas alapanyagár azonban komolyan megnehezíti a magyar gyártók helyzetét, ez az egyik oka annak, hogy az ágazat egésze 2009-ben is veszteséges volt. A Magyar Húsiparosok Szövetsége azt tanácsolja, hogy olyan gyártótól vásároljunk húsvéti sonkát, akiben eddig nem csalódtunk. Ne vegyünk címke nélküli terméket, s legyünk tisztában azzal, hogy a 600 forintos sonkaszerűség messze nem éri, nem érheti el a drágább termékek minőségét. Az Országos Húsipari Kutatóintézet ajánlása szerint amennyiben kiváló minőségű terméket kívánunk húsvétkor fogyasztani, akkor a drágább kategóriájú, a nevében a „hagyományos” vagy „hagyományosan” jelzőt viselő nyers sonkát vásároljuk meg. Ilyenkor a címkén összetevőként csak a konyhasó, nátrum-nitrit (E 250) vagy nátrium-nitrát (E 251) szerepel. Ennek további előnye, hogy többféleképpen lehet fogyasztani: nyersen, sütve, megfőzve, sőt a főzőlevet is tovább fel lehet használni. Ha azonban kisebb költségvetéssel kívánjuk a húsvéti ünnepeket megtartani, akkor az olcsóbb, gyorsérlelt terméket vásároljuk meg. Azonban ne csodálkozzunk, ha más ízt és állományt tapasztalunk ezek fogyasztásakor. Figyeljünk rá, hogy ha a címkén szerepel a főtt szó, akkor otthon már nem kell tovább főzni.
Németh Tamás: A szégyentől meg kellene szabadulni, de az egy eszköz, amire inni lehet, ami újabb szégyent generál















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!