Egy héten át az agykutatásról

Tizenötödször rendezik meg világszerte az agykutatás hetét. Hazánkban több városban is ingyenes programokkal várják azokat, akik többet szeretnének megtudni legbonyolultabb szervünk működéséről, a központi idegrendszeri betegségekről vagy a pszichiátriai ellátás problémáiról.

A fővárosi Millenáris Parkban megszervezett Mi látható a modern bioelektromos és képalkotó eljárásokkal a működő agyban? című előadással tegnap hazánkban is kezdetét vette a nemzetközi agykutatás hete elnevezésű programsorozat. A következő héten világszerte azért tartanak előadásokat, hogy a laikusok és a politikai döntéshozók is megértsék a koponyánkba préselt másfél kilós szövetállomány működését és kórfolyamatait. Budapesten a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézete és a Magyar Idegtudományi Társaság szervezésében a budai Millenáris Parkban ingyenes ismeretterjesztő előadásokkal, beszélgetésekkel, fotópályázattal és kiállítással várják az érdeklődőket. A fővároson kívül Szegeden, Pécsett és Debrecenben is lesznek programok.
Drasztikusan megváltozott az agyunk környezete az információs robbanás és a globalizáció hatására. Olyan mennyiségű új adatot kell befogadnunk, feldolgoznunk és tárolnunk, mint soha ezelőtt, s ehhez alkalmazkodnunk kell – mondta el lapunknak Freund Tamás, a Magyar Idegtudományi Társaság elnöke, aki szerint a nyomás alól mindenki keres kibúvókat. Van, aki az alkoholizmusba menekül, más drogokhoz nyúl, a leggyakoribb probléma mégis az információ szelektálatlan hajszolása. Mivel ilyen mennyiségű információt senki nem képes feldolgozni, ez folyamatos stresszt okoz, a frusztráltság és sikertelenség érzetét kelti, ami depresszióhoz, szorongáshoz vezethet.
A társadalom elöregedése miatt az Alzheimer-kór és egyéb időskori elbutulással járó betegségek előfordulása ugrásszerűen megnőtt, s ez a jelenség szintén az agykutatásra irányítja a figyelmet – tette hozzá az igazgató. Ezekkel a betegségekkel 20-30 évig is el lehet élni, de nem mindegy, milyen életminőségben, ráadásul a páciensek ápolása hatalmas terhet ró környezetükre és a társadalomra. Ugyanakkor – hangsúlyozta – az agykutatás nem áll meg a betegségeknél. Mindenkit érdekel, hogy hogyan érzékelünk dolgokat, miként keletkeznek új kreatív gondolataink, vagy működik a memóriánk.
Az évszázad utolsó tíz évét az agykutatás évtizedének nevezte az amerikai kongresszus. Ehhez Magyarország is csatlakozott 1991-ben – mondta lapunknak Oberfrank Ferenc, az MTA Kísérleti Orvostudományi Kutatóintézetének ügyvezető igazgatója. Mint kifejtette, az elmúlt években hihetetlenül sokat fejlődött ez a terület. Hazánkban az agykutatásnak másfél évszázados iskolája van, és több területen vagyunk sikeresek. Rendkívül eredményesek például az agykéreg működését feltáró kutatásaink, de nagy lépéseket tettünk a gyógyszerek kifejlesztésében is. A hazai pszichiáterek munkájának köszönhetően az elmúlt időszakban csökkent az öngyilkosságok száma Magyarországon, de a pszichiátriai ellátás terén még sokat kell fejlődnünk. A végcél egy jó, mindenki számára elérhető rendszer lenne, amely egyelőre hiányzik – fejtette ki a szakértő
A lakosság 2-4 százaléka szenved depressziótól, és ugyanennyi embernek keseríti meg az életét valamilyen szorongásos betegség. Alkoholproblémával 5-6 százalék küzd, a kábítószerfüggők aránya körülbelül egy százalék – mondta lapunknak Németh Attila, az Országos Pszichiátriai Központ szakmai igazgatója. Hozzátette, hogy ezeknek az embereknek kétharmada kér szakszerű segítséget, az orvosi kapacitás azonban – amely a finanszírozással egyetemben drasztikusan csökkent – még ezeknek az embereknek az ellátásához is kevés.