Gyurcsány: Jobban élünk, mint nyolc éve

Összességében rosszul mértem fel erőinket, türelmetlen voltam, és azt hittem, mindent le fog győzni az igazunk és az akaratunk – Gyurcsány Ferenc szerint ez volt az oka annak, hogy miniszterelnökként megbukott. A politikus ettől függetlenül a baloldal kiváltságának tartja, hogy nyugatos polgári demokráciát építsen az országban, hiszen a Fidesz és a Jobbik egy tőről fakadó antidemokratikus alakulatok. A volt kormányfő közölte, a leendő Fidesz-kormány a hazugság mocskába születik, Orbán Viktor világképének pedig a gárda felel meg a leginkább.

A megkerülhetetlen erő. Mesterházy Attila, az MSZP miniszterelnök-jelöltje tegnap a Baranya megyei Olasz községben kampányolt. Felavatott egy járműtechnikai kiállítást, ahol maga is kipróbált egy-két motort, sőt a fotósoknak pózolt is egy régi bukósisakban. Mesterházy tegnap egyébként az MTI-nek adott interjújában több más mellett arról beszélt, hogy az MSZP a választások után is mindenképpen „megkerülhetetlen erő” marad. Szerinte a választások második fordulóját követően a pártnak azonnal el kell kezdenie egy új baloldal felépítését. A politikus úgy vélte: egyértelművé vált, hogy három politikai erőnek van esélye bejutni a parlamentbe, az MSZP-nek, a Fidesznek és a Jobbiknak. Utóbbi kettőt azonban – mint hangsúlyozta – nem tartja demokratikus pártnak. (MN)

Szeretem Magyarországot, tétovaságát, küzdelmeit – e szavakkal kezdte évértékelő beszédét Gyurcsány Ferenc a teljesen megtelt Körcsarnokban. A volt miniszterelnök elárulta: magán- és közügyekben érzelmi kitörései sokszor anynyira szenvedélyesek, hogy abból időnként „cifra mondatok” keletkeznek, de ezek csak szeretetének túlzásai. A Magyar Demokratikus Charta rendezvényén a szocialista kormányok működését húszéves demokráciánk legellentmondásosabb időszakának nevezte, ám jelezte, ez az évtized még így is történelmi léptékkel az egyik legsikeresebbnek tekinthető. Gyurcsány szerint a baloldali kormányok egy közös törekvés mentén látták el feladatukat, hogy „Magyarország kompját végleg kikössék a Nyugat partjainál”, és utat nyissanak a nyugatos polgárosodásnak, ezzel pedig befejezzék „sok-sok évszázad történelmi küldetését”.
Gyurcsány – akinek előadását lényegében három mondatonként tapssal szakította félbe a lelkes, nagyrészt nyugdíjasokból álló hallgatóság – közölte azt is, hogy Medgyessy Péter és az ő miniszterelnöksége idején, 2002 és 2006 között „évtizedes szociális álom látszott megvalósulni” egy tisztességes és jó szándék vezette politika eredményeként, azonban ez „keserű ébredést tartogatott”. A baloldal büszkeségére végrehajtott „átfogó szociális kárpótlást” ugyanis az állam finanszírozta, nem pedig a gazdasági növekedés, az elköltött 1500 milliárd forintot így hitelekből biztosították. A történtek ellenére Gyurcsány kijelentette: „jobban élünk, mint nyolc éve, Magyarország pedig szinte egy új világot épített magának”. A volt miniszterelnök út- és hídépítésekről, lakásfelújításokról és új gépjárművekről beszélt, bizonyítandó állítását. Szerinte 2006-tól nemzeti reformprogramot indított be, hogy új, nyugatos rend legyen az egészségügytől az államigazgatásig, hogy a lakosság szakítson az „alattvalói lét látszólagos biztonságával”. Reformjai – magyarázta – a kishitűek gáncsoskodásain, a jobboldali politika szervezte áthatolhatatlan társadalmi ellenállásban buktak el. – Összességében rosszul mértem fel erőinket, türelmetlen voltam, és azt hittem, hogy mindent le fog győzni az igazunk és az akaratunk – fogalmazott Gyurcsány, aki saját bevallása szerint nem vette észre a különbséget a választópolgárok tapintható reformszándéka és hiányos reformképesség között. Hibának tartotta, hogy a többség támogatása nélkül akarták az országot magukkal vinni a „túlsó partra”. A világválság pecsételte meg végleg kormánya sorsát, hiszen „komoly személyi áldozattal”, lemondásával tudta csak megteremteni a válságkezelés lehetőségét, és az új kormányprogram végrehajtását. Ennél a résznél két mondatban méltatta Bajnai Gordont is, akit „tisztességes, becsületes, jó embernek” tart, és aki jól is végezte a dolgát. – Sok ilyen emberre lenne szükség – erősítette meg Gyurcsány, aki köszönetet mondott Lendvai Ildikó MSZP-elnöknek is munkájáért. Ezután a hallgatóság nagy örömére a Fideszről kezdett beszélni, amely párt szerinte nem képes belenyugodni választási kudarcaiba, és „irracionális gyűlölködésével” nyolc éve politikai háborút folytat, ezzel aláásva a nemzet önbecsülését is. Úgy vélte, az „ocsmány, féreg, korcs és szemét” szavak nem demokratikus jelzők, ezeket tehát egy demokratikus párt nem használhatja a politikában, majd közölte: a leendő Fidesz-kormány a „hazugság mocskába születik”, mert a „szótlanságba burkolózva igyekeznek megkaparintani a hatalmat”. A teremben helyet foglaló mintegy 2500 ember megtudhatta azt is, hogy az ellenzéki párt a rendőrséggel szemben a rendbontók oldalán áll, a jobboldali vezetők pedig „gyávák”, és becsapják választóikat, mert szerinte nem hirdettek programot.
Gyurcsány kijelentette: bár a Fidesz és a Jobbik két párt ugyan, ám egy gondolat alapján működik, és mindketten az államot előbbre valónak tartják az egyénnél, az antidemokratikus erőfitogtatást pedig a párbeszédnél. – A szélsőségesség enyhébb formáját képviseli a Fidesz, amely a jobbikos, nyíltan erőszakos mocskolódó beszéd helyett csak mocskos módon beszél – hangoztatta a volt kormányfő, aki szerint a gárda fejezi ki azt, amit Orbán Viktor gondol a világról.
Csaknem egyórás beszéde végén Gyurcsány elmondta, hogy nagy esélyt lát arra, hogy a választások után hárompárti parlament alakul, amelyben az MSZP lesz a harmadik magyar köztársaság utolsó védője. – Szeretlek benneteket – jött az újabb érzelemkitörés a politikusból, majd felszólította támogatóit: voksoljanak a Mesterházy Attila vezette szocialista listára.

Gyűlöletpolitika. A szocialisták minden megújulási fogadkozása ellenére az MSZP továbbra is Gyurcsány Ferenc pártja – jelentette ki Navracsics Tibor (Fidesz) a volt kormányfő tegnapi beszéde kapcsán. Úgy vélte, a bukott miniszterelnök a gyűlöletpolitizálás szimbóluma, aki karrierjét erre alapozta. Navracsics Tibor emlékeztetett, Gyurcsány elsőként hirdette meg „ellenfeleinek felszámolását”, amikor kimondta: a választásokon kétszer-háromszor le kell verni a jobboldalt, hogy eltűnjön a Fidesz által képviselt hangnem a magyar politikai életből.
A KDNP szerint Gyurcsány Ferencnél „elvonási tünetek jelentkeztek, s ezért szervezett magának egy rendezvényt, ahová odacsődített kétezer nyugdíjast, hogy ünnepeltesse velük magát”. Halász Zsuzsa szóvivő úgy véli, ha a korábbi kormányfő valóban komolyan gondolt volna bármifajta értékelést az elmúlt évekről, akkor szót ejtett volna például a Nokia-dobozokról, az ellopott közpénzekről.
Az MDF szerint – derült ki Kerék-Bárczy Szabolcs szóvivő szavaiból – Gyurcsány beszédéből csak az derült ki, amit eddig is láttunk: káosz van az MSZP-ben, káosz van az országban, és ez a kettő egymással miden szálában összefügg. A Jobbik lapzártánkig nem reagált Gyurcsány beszédére.

Szakíthat az MSZP-vel. Ha akar, önálló, személyét és politikáját támogató képviselőkből álló parlamenti frakciót alakíthat Gyurcsány Ferenc a 2010. áprilisi választást követően – írta a Nézőpont Intézet elemzésében. Az intézet szerint ez a forgatókönyv leginkább akkor érvényesülhet, ha Mesterházynak sikerül megtartania az új MSZP-frakcióban is a vezetői posztot, vagyis a volt kormányfőnek nem sikerül átvennie az irányítást a pártban. Ez esetben Gyurcsánynak be kellene érnie egy másodlagos szereppel, amiben kételkednek a közvélemény-kutatók. (MN)