Harcolni kell a trükközés ellen

Nem írhatják felül a rövid távú szempontok a realitások állította korlátokat – figyelmeztettek tegnap közgazdászok a költségvetési felelősségről szóló nemzetközi konferencián. Sólyom László szerint a kormány évekig elhallgatta a valós pénzügyi helyzetet a hatalom megtartása és a választások sikere érdekében, míg Kornai János azt hangsúlyozta, hogy a magas hiányt felhalmozó politika tartósan megszegi az alapszabályokat.

Nem maradhatnak a politika szokásos eszközei a megalapozatlan ígéretek és a felelőtlen túlköltekezések – figyelmeztettek szakemberek a költségvetési felelősségről szóló, tegnap kezdődött nemzetközi konferencián, amelyen húsz ország szakemberei fejtik ki véleményüket a gazdálkodási fegyelemről. A Költségvetési Tanács által rendezett megbeszélésen tegnap felszólalt Sólyom László köztársasági elnök, aki központi problémának nevezte a költségvetési tervezés hitelességét és kiszámíthatóságát. Beszédében az államfő emlékeztetett: 2006 őszén a rendszerváltás utáni legnagyobb politikai válság robbant ki Magyarországon, ekkor derült ki ugyanis, hogy a kormány a valós pénzügyi helyzetet a hatalom megtartása, majd a választások sikere érdekében évekig elhallgatta. Sólyom eredménynek nevezte, hogy tavaly elkezdhetett dolgozni a Költségvetési Tanács, amelynek politikai ereje – kemény hatáskörök híján – a nyilvánosság maradt. Utalva a testület és a kormány közötti vitákra az államfő reményét fejezte ki, hogy a jövőt nem a konfliktusok, hanem az együttműködés fogja jellemezni a költségvetés alkotóival. Sólyom László szerint helyre kell állítani a hitelességet, és ki kell kényszeríteni a költségvetés átláthatóságát, mert a fedezetlen adósságok a jövőbeli nemzedékek lehetőségeit korlátozzák be.
A gazdaságpolitikai populizmus veszélyeire hívta fel a figyelmet felszólalásában Kornai János közgazdászprofesszor is, aki szerint az államháztartási hiány egyúttal a politika őszinteségének is a mérőszáma. Ha a politikus nagy és széles hatáskörű államot akar, akkor vállalja annak pénzügyi következményeit, és szedjen be több állami bevételt – hangsúlyozta Kornai, aki szerint az államháztartási hiány tartósan magas szintje vészjelzés: azt tükrözi, hogy a politikai szféra tartósan megszegi a kötelező ellentételezés elvét, vagyis nem vállalja együttesen, a kiadásoknál és a bevételeknél, a saját politikájának következményeit. Kornai az eladósodott állami vállalatok problémájára is kitért. Mint mondta, a „kimenteni vagy sorsára hagyni” dilemmája mögött értékválasztások húzódnak meg: a fizetésképtelenné váló cégek megmentése mellett szól a munkahelyek megőrzése, ám ha az állam mindig segítő kezet nyújt, akkor az kedvezőtlen hatást gyakorol a vezetői gondolkodásra. A kimentés megtagadása Kornai szerint a jelenben okoz gondokat, ám az ismételt és tömeges állami segítség fellazítja a pénzügyi fegyelmet, és biztatást jelent a felelőtlen gazdálkodásra.