Hibásnak tartják a távoltartásról szóló törvényt

Október elsejétől lépett hatályba a hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló törvény. Eszerint az élet, testi vagy lelki egészség veszélyeztetése esetén az intézkedő rendőrnek jogában áll távoltartásra kötelezni a bántalmazót, ha veszélyhelyzetet észlel. Az új törvény azonban a civil szervezetek szerint nem nyújt hatékony védelmet az elesetteknek.

A távoltartás hatása. Az ideiglenes megelőző távoltartás, valamint a megelőző távoltartás átmenetileg korlátozza a bántalmazó tartózkodási szabadságát, a tartózkodási hely szabad megválasztásának jogát, szülői felügyeleti jogát, valamint a gyermekével való kapcsolattartási jogát. Akivel szemben ideiglenes megelőző távoltartást, illetve megelőző távoltartást rendeltek el, a távoltartás hatálya alatt köteles magát távol tartani a bántalmazottól, illetve a bántalmazott tartózkodására szolgáló ingatlantól, és tartózkodnia kell attól, hogy a bántalmazottal közvetlenül vagy közvetve érintkezésbe lépjen. Az ideiglenes megelőző távoltartás, illetve a megelőző távoltartás a hatályát veszti, ha a bántalmazó ellen indított büntetőeljárásban a bíróság távoltartást rendel el.

A parlament elé szinte titokban beterjesztett, az Alkotmánybíróság határozata nyomán módosított, távoltartásról szóló törvény több sebből vérzik. A civil szervezetek ajánlását az Igazságügyi és Rendészeti Minisztérium nem vette figyelembe, ráadásul a jogszabályból kihagyták a volt élettársakkal szembeni szabályozást. Az ideiglenes távoltartás három napja kevés időintervallum ahhoz, hogy a bántalmazottak rendezzék életüket – nyilatkozta lapunknak Spronz Júlia ügyvéd, a Nők a Nőkért Együtt az Erőszak Ellen Egyesület (Nane) munkatársa. Hozzátette: a törvény a jogalkotók azon téves elképzelésén alapul, hogy az ideiglenes távoltartást akkor rendeli el a helyszínre érkező rendőr, ha veszélyhelyzetet tapasztal, és így megelőzi a családon belüli erőszakot. – A valós életben viszont a távoltartás elrendelésekor már megtörtént a bántalmazás – folytatta Spronz. Szerinte az esetek többségében a sértettek csak akkor kérnek külső segítséget, ha már elharapódzott az erőszak, és súlyos bántalmazástól tartanak.
Nincs megfelelő intézményi háttér
A Nane munkatársa úgy véli, a hazai távoltartással összefüggésben az is gond, hogy hiányzik a megfelelő jogalkalmazáshoz az intézményi háttér. – Ausztriában ha a rendőrség elrendeli a távoltartást, egyidejűleg értesíti az intervenciós központot, ami azonnal felveszi a kapcsolatot a bántalmazottal, és szociális, pszichés és jogi segítséget biztosít a számára. Az intervenciós központokat a nők elleni erőszakkal évek óta foglalkozó civil szervezetek működtetik. Ezzel szemben hazánkban a családon belüli erőszakkal kapcsolatba kerülő intézmények a család védelmét helyezik előbbre a nők emberjogi védelmével szemben, és így a további erőszakot lehetetlen megakadályozni – mondta az ügyvéd. Kiemelte: a törvény elfogadása előtt a civil szervezetek javasolták a minisztérium számára az Ausztriában jól működő modell átültetését. – Az osztrák modell hazai alkalmazása nem pénz kérdése, inkább kormányzati akaratra lenne szükség ahhoz, hogy hatékony törvény születhessen – mondta Spronz, aki tovább sorolta a mostani jogi környezet hibáit.
Nem ösztönöz, elrettent
– A jelenlegi jogi rendszer elrettenti a bántalmazottakat a jogi eszközök keresésétől ahelyett, hogy erre ösztönözné őket. Ez többek közt azzal magyarázható, hogy a családon belüli erőszak körébe eső bűncselekmények esetén magánindítványban kell kezdeményezniük az érintetteknek az eljárást, a másik fél felelősségre vonását, és ez olyan esetekben, amikor egy fedél alatt él a bántalmazóval a bántalmazott, nem mondható kockázatmentesnek. Mára bebizonyosodott, nem működik a büntetőeljárási távoltartás sem – fogalmazott. Szerinte ráadásul a bíróságokon nagyon enyhe ítéletek születnek, hiszen legtöbbször pénzbírságot szabnak ki, amit a családi kasszából fizetnek ki a bántalmazók. A Nane statisztikai adatai szerint hazánkban hetente legalább egy nő hal meg családon belüli erőszak miatt, és minden ötödik nő kerül az élete során olyan partnerkapcsolatba, ahol bántalmazzák. Az Országos Rendőr-főkapitányság tájékoztatása szerint tavaly október 1. és idén január 31. között 365 esetben rendeltek el a rendőri szervek ideiglenes megelőző távoltartást.
Az igazságügyi és rendészeti tárca lapunk azon kérdésére, hogy tervezik-e a jogszabály módosítását, kommünikében tudatta: a törvényt széles körű társadalmi igénynek eleget téve, számos civil szervezet kezdeményezésére, önálló képviselői indítványként fogadta el az Országgyűlés, továbbá a törvény gyakorlati alkalmazásának elősegítése érdekében több alkalommal tartottak előadásokat, és az értelmezési különbségek feltérképezésére is volt lehetőség. A minisztérium szerint a törvény jelentős társadalmi igényt kielégítve született meg, de a jogalkalmazókkal, a bíróságokkal és a rendőrséggel szemben is új típusú elvárásokat fogalmaz meg. A tárca úgy tájékoztatott, már folyamatban van egy – a bíróságok, a Legfőbb Ügyészség, a rendőrség és a Szociális és Munkaügyi Minisztérium képviselőinek részvételével megtartandó – egyeztető megbeszélés előkészítése, amelynek részeként beszerzik az érintett jogalkalmazók véleményét és javaslatait. A minisztérium szerint ezek a lépések képezhetik az alapját a további munkának, aminek eredményeként még hatékonyabbá válhat a távoltartás jogintézménye.
Komolyan veszik
a fenyegetőző férfiakat
– A távoltartás nem csodaeszköz, de a világ számos országában, az Egyesült Államoktól Grúziáig használják. A családon belüli erőszak száma csak a határozat elrendelésétől nem csökkenhet, ettől nem lesz kevesebb a bántalmazás. Az érintettek viszont időt nyerhetnek ahhoz, hogy rendezhessék életüket – mondta lapunknak Oláh László őrnagy, a BRFK bűnmegelőzési osztályvezetője. Kiemelte: természetesen nemcsak nők, hanem férfiak is lehetnek a családon belüli erőszak áldozatai. – A férfiak elleni erőszakos cselekmények szinte mindig halálos kimenetelűek, mert az elkövetők (akik szinte minden alkalommal maguk is áldozatai egy korábbi rendszeres bántalmazásnak) gyakran az egyenlőtlen erőviszonyok miatt olyan eszközt használnak, amivel életveszélyes sérülést ejthetnek – tette hozzá. – Bevett nemzetközi gyakorlat az is, ha a rendőrség tudomására jut, hogy a családi vitánál a bántalmazó arról számol be, hogy öngyilkosságot fontolgat, azonnal elrendelik a távoltartást, mert számos esetben a férfiak nemcsak önmagukban, hanem párjukban, sőt gyermekükben is kárt tesznek. Oláh elmondta, a magyar rendőrség által elrendelhető távoltartás a világon a legrövidebb idejű. – A rendőrségi törvény csak 72 óra időintervallumot engedélyez, de a távol tartó határozatot minden esetben kimondja a rendőr, ha közvetlen veszélyhelyzetet tapasztal. Ilyenkor a helyszínre érkező járőr meghallgatja az érintetteket, tanúkat keres és közigazgatási eljárást folytat le. A bíróság ezután beidézi az érintetteket, majd ítélkezik a távoltartás fenntartásáról vagy megszüntetéséről. Kijelentette, ha a bántalmazó megsérti az ideiglenes távoltartás idejét, akkor szabálysértést követ el, amiért elzárással vagy százötvenezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható. Az őrnagy szerint még egyetlen olyan eset sem fordult elő, hogy a sértettek valótlan információk alapján kérték volna az ideiglenes távoltartás elrendelését, s így szintén szabálysértést követtek volna el.