Biztosan azért keres, mert azt várja, hogy most véget ér a sorozatunk! – mondja nevetve Völgyi Péter, amikor interjúra kérjük.
– Nem egészen, de éppen ön nyilatkozta a szombaton biztossá vált alapszakaszsiker után, hogy az igazi bajnokság egy hónap múlva kezdődik. Addig mi lesz: erőtartalékolás vagy további erődemonstráció?
– Az alapszakaszból már most kihoztuk a maximumot, a következő feladat az, hogy a rájátszásból is kihozzuk. Sőt még előtte a Magyar Kupából, ahol a légiósait vesztett Dombóvárral negyeddöntőzünk kétszer hazai pályán, így, bár nem szeretek előre inni a medve bőrére, nagy az esélyünk a négyes döntőre. Ez a playoff előtti hétvégén zajlik majd. Bízom benne, hogy sikerrel és sérülésmentesen, mentálisan erősödve vágunk neki a hajrának.
– Mégis, tervei szerint rápihennek a nehéz feladatokra, vagy sem?
– Annyiban igen, hogy az eddigi mérkőzéseken harminc perceket játszó kulcsjátékosoknak, a kezdő ötösnek kisebb szerepet szánok. Ők pihennek, a helyettesek pedig edződnek, fejlődnek, s ez jól jöhet majd a rájátszásban.
– Egy sorozat sosem szakad meg jókor, mégis, mennyire motiválják a korábbi csúcsok, a Honvéd 37-es vagy 27-es győzelmi szériája 1981-ből és 1982-ből?
– Elolvasom a statisztikákat, de nem foglalkozom velük különösebben. A csapat az alapszakaszban százötven százalékon pörgött, pedig a játékoskeret alapján a Szolnok a bajnokság legerősebbje, Németh Istivel a Körmend rengeteget javul, az Albacompot és a Paksot is hiba lenne leírni.
– Szombattól a négyből három nagy rivális ellen kell zsinórban bizonyítaniuk: előbb Szolnokon, aztán az Albacomp ellen, majd Pakson. Hogyan készülnek a „triplára”?
– Mint eddig. Mindig csak egy meccsre, egy ellenfélre nézünk előre, azt térképezzük fel. A szolnokiak kicserélték ismert kiváló irányítójukat, Kelleyt, viszont legutóbb nagyon kikaptak az Albacomptól, így ég majd bennük a bizonyítási vágy. Nagy lendülettel nekünk fognak esni, de ha az első negyedben tartjuk magunkat, jók az esélyeink.
– A ZTE 1988-ban, ’90-ben és ’92-ben szerzett aranyérmet az NB I-ben. Lehet, hogy újra eljött a nyerő széria ideje? Ha igen, az önnek bizonyára nagy örömet szerezne, hiszen zalaegerszegi illetőségű, bár nem itt kezdte edzői pályáját.
– Én lennék a legboldogabb. Az 1988-as bajnoki cím nekem is megvan, igen fiatalon, egy mérkőzésre tagja voltam a csapatnak. A testközelből tapasztalt menetelés felejthetetlen, csodás élményt adott. Egy sérülés után 1992-ben viszont távoztam a városból, ahová két éve jöttem vissza, szüleim itt élnek, felesleges tovább részletezni, mit jelente érzelmileg a siker.
– Mi a zalaegerszegi titok?
– Például az, hogy másfél éve együtt dolgozunk, ami nem mondható el a többiekről. S ez nemcsak a kezdeti szakaszban jelentett előnyt, ahogy azt sokan várták, hanem azóta is. Ezenkívül kiváló sportemberek jöttek össze, ha valaki hibázik, rögtön ketten ugranak oda javítani.
– Mi volt az idény előtti célkitűzés, s ez hogyan változott a veretlenségi sorozat közepette?
– A vezetés a nyolc közé kerülést tűzte ki, ezt már a 15. fordulóra teljesítettük. A tavalyi bronzérem után a drukkereinkben megnőtt az étvágy, hát még most!
– Akkor irány a dobogó teteje?
– Babonás vagyok, ne mondjunk ki ilyet előre. Az biztos, hogy a rájátszásban mindig pályaelőnnyel indulunk, s szurkolóink rendre megtöltik majd a csarnokot.
– 1988-ban sikerült a duplázás, a bajnoki és a kupasiker. Most melyik lenne a fontosabb?
– Az MK-nak nincsen olyan rangja, mint amilyet szerintem megérdemelne. Bár a bajnokság a fontosabb, azért a kupában is minél jobban akarunk szerepelni.
– Olvastam, hogy tavaly tavasszal akkor kezdődött a csapat jó sorozata, amikor megtudta, hogy gyermeke lesz.
– Pontosan, kiderült, hogy a szerelmem babát vár, aztán egy őrült meccsen mínusz 14-ről vertük a Dombóvárt, majd nyertünk még hétszer, így jutottunk a rájátszásba, s lettünk végül bronzérmesek. Ehhez jött a mostani huszonkét győzelem, valószínűleg azért, mert minden meccs előtt kabalapuszit adok a kislányomnak.
– S ha kiderülne, hogy újabb jövevény érkezik? Biztos az arany!
– Várjon, most nagyon izgatott lettem, gyorsan hazatelefonálok…
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
