Kiiktatnák a tőkés spekulációt

Visszaszorítaná a Fidesz a tőkés földspekulációt, és amennyiben kormányra kerül, az állami földeket a családok felé irányítja, ezzel is növelve annak eltartóképességét, a vidéki foglalkoztatást. Ángyán József szerint a szocialisták célja a vidéki iskolák bezárásával a helyi közösségek szétverése volt, hisz ha kiürül a tér, elérhetővé válik a föld a spekulánsok számára.

Mára Magyarország vált a legerősebben privatizált állammá az Európai Közösségben. Lehet még javítani ezen a helyzeten?
– Csak fokozatosan. Az élelmiszer-ipari és -kereskedelmi nagy egységeket szinte mind eladták, ezért határozott szándékunk, hogy ezeket a rendszereket újraépítsük. Nem hatalmas üzemeket, hanem szórt rendszerben, helyi feldolgozókat építenénk.
– Miért tartják ezt megfelelőbbnek?
– Így jobban meg lehet őrizni a helyi termékek sokszínűségét, és közelebb lehet hozni az élelmiszer-előállítást a fogyasztókhoz, növelve ezzel az élelmezési és élelmiszer-biztonságot. Olyan rendszert szeretnénk kiépíteni, ahol a helyi feldolgozás és a helyi értékesítés nagyobb szerepet kap. Ehhez meg kell változtatnunk a törvényi szabályozást, és segítséget kell nyújtanunk ezen kapacitások felépítéséhez.
– Kormányra kerülésük esetén egyértelműen szembemennek majd azzal a neoliberális állásponttal, amely azt vallja, a piacnak kell diktálnia a szabályokat, az állam ne avatkozzon bele semmibe?
– Az államnak a közösségek érdekei mentén be kell avatkoznia. Az ökoszociális piacgazdaság hívei vagyunk: környezeti és társadalmi, közösségi szempontok mentén korlátokat kell szabni a tőkének. Ha a piacra bízzuk az irányítást, a környezet és a közösségek is tönkremennek.
– Sokan támadták azzal a Fideszt: ki akarják árusítani a magyar földet, hogy semmi ne maradjon az állam kezében.
– Ennek éppen az ellenkezőjét tervezzük: a földpiacon felszabaduló földekre elővásárlási jogot adnánk az államnak, de nem azért, hogy az maga gazdálkodjon. Az állam a családok felé irányítaná a földet. Ha ugyanis a tőkés társaságok kezébe kerül, ugyanolyan nagyságú földterülettel számolva negyedannyi ember talál munkát, mint amennyit az egyéni gazdaságok biztosíthatnak. A magyar föld felét ma a tőkés társaságok használják, 86 ezer bérmunkást foglalkoztatva, a másik felét használó egyéni gazdaságok viszont 348 ezer főnek adnak munkát. A jól működő európai modelleknek megfelelően mi is a családi gazdaságoknak adnánk tartós bérletbe a földeket, örökölhető jogként, 25–50 évre.
– A családalapítás előtt álló, még nem gazdálkodó fiatalok számára is indítanának egy új programot, de kérnek is cserébe valamit.
– A fiatal pároktól azt várnánk el, hogy a földért cserébe vállalják annak megművelését, és a demográfiai problémák javítása érdekében neveljenek fel két-három gyermeket. Az idős gazdákat is segíteni kívánjuk: ha úgy döntenek, hogy befejezik a gazdálkodást, és átadják birtokukat a gyermeküknek, jogosulttá válnak az életjáradékra, a gazdaságot átvevő fiatal gazdák pedig induló támogatásban részesülnek.
– Meg lehet határozni, hogy mekkora forrásokat vont el a szocialista kormányzás a gazdáktól?
– Nehéz ezt pontosan meghatározni, de annyi biztos, hogy az EU-csatlakozást megelőző nemzeti és az azt követő nemzeti kiegészítő (top-up) támogatásokból mintegy 250 milliárd forintot nem fizetett ki a gazdáknak, jelentős versenyhátrányt okozva ezzel a magyar mezőgazdaságnak. Nem véletlen tehát, hogy nemcsak az exportot, hanem hazai élelmiszerpiacainkat is nagyrészt elveszítettük. Ráadásul a támogatási forrásokat a kormány közeli érdekkörök nagy tőkeérdekeltségek felé irányították, így a kisebb gazdálkodók kiszorultak a támogatotti körből.
– Az Új Magyarország vidékfejlesztési program megint a nagytőkéseknek kedvezett, hiszen az irreális pályázati kikötések miatt a kis- és középvállalkozók labdába sem rúghattak. Túlzó kijelentés lenne az, hogy a Gyurcsány–Bajnai-kormány a spekuláns tőke oldalára állt?
– Egyáltalán nem, abszolút egyetértek ezzel, a pénzek egyenirányítása zajlik a legerősebbek felé. Az agrármodernizációs támogatások esetében például bevezették az életképességi határt. Akik ezt a gazdaságiteljesítmény-szintet nem érték el, nemhogy nem nyerhettek, el sem indulhattak a pályázatokon. Felméréseink szerint csupán a gazdálkodók 6,8 százaléka adhatott be így pályázatot. Ha megvizsgáljuk a támogatás átlagos intenzitását a tőkés társaságok és az egyéni gazdaságok között, megállapíthatjuk, hogy utóbbiak csupán az előbbiek hatvanszázalékos támogatási szintjét érik el.
– Bár a Fidesz most azt tervezi, hogy mindennek véget vet, és olyan feltételeket biztosít majd a családok számára, amellyel kedvezőbbé teszik a vidéki életet, az elmúlt években a szocialista kormányok számos iskolát és óvodát megszüntettek, szárnyvonalakat zártak be. Felkészültek arra, hogy párhuzamosan ezeket is vissza kell állítani?
– Szerepel a terveink között a falusi kis iskolák, óvodák újbóli megnyitása, és a szárnyvonalakat is visszaadjuk. Érdekes egyébként, hogy a Gyurcsány–Bajnai-kormány mindig arra hivatkozott: a spórolás jegyében zárták be az oktatási intézményeket, miközben azok működtetése nem költségvetési kérdés. A kis iskolák teszik ki a teljes iskolahálózat nyolcvan százalékát, ám csupán az oktatási költségvetés négy százalékát kötik le. Tehát ezzel nem értek el jelentős megtakarítást. A szocialisták törekvése egyértelmű: a közösségek szétverésével elűzni a falvak lakóit, hiszen ha kiürítik a teret, elérhetővé válik a föld, és szabad tér nyílik a spekuláns tőke számára.
– Ha fel is építik a vidék újjáéledését segítő rendszert, azt is el kell érniük, hogy a lakosság megvásárolja a hazai termékeket. Amíg például a szlovák tej olcsóbb a magyarnál, azt vesszük le a boltok polcairól.
– Ezen a helyi feldolgozás és értékesítés szabályrendszerének bevezetésével szeretnénk segíteni. Elképesztő, hogy egy átlagos répa ebben a világkereskedelmi „őrületben” 1847 kilométert tesz meg, mire eljut a földtől az asztalig. Ma a feldolgozó, a szállító és a kereskedő viszi ki a rendszerből a hasznot. A gazdának – akit az elhibázott szocialista agrárpolitika az alapanyag-termelő, kiszolgáltatott „rabszolga” szerepkörébe szorított – csupán tíz százalék jut, ezért nem tud a multicégek árai alá menni.
– Az utolsó pillanatban adta be Gráf József az Európai Bizottságnak a kérelmet a külföldiek és a társaságok földvásárlási moratóriumának meghosszabbítására. Lát esélyt arra, hogy ezt megkapjuk?
– Az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának fideszes tagjai minden évben felkérték Gráf Józsefet, hogy adja be a moratóriumra vonatkozó hosszabbítási kérelmet. A kampány jegyében a tárcavezető ezt mégis az utolsó pillanatra hagyta, annak ellenére, hogy pontosan tudta: olyan rövid időt hagy a következő kormánynak, ami szinte biztosan kevés az Európai Közösség tagállamaival való megegyezésre. Ezért van szükség arra, hogy azonnal meghozzuk a nemzeti szabályokat, amelyek a moratórium esetleges kényszerű feloldása után is megvédik a hazai földet a spekulációtól.