Korrigálás a parketten

Esett tegnap a Budapesti Értéktőzsde részvényindexe, a BUX. A mutató 156,29 pontos, vagyis 0,65 százalékos csökkenés után 23 780,70 ponton állapodott meg. A szakértők egészséges korrekciónak minősítették a változást. Eközben a forint tovább erősödött: utoljára 2008 végén volt a mostani szinten a magyar fizetőeszköz árfolyama.

Munkatársunktól
2010. 03. 27. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Átlag feletti forgalom mellett mérséklődött tegnap a Budapesti Értéktőzsde részvényindexe. A kereskedésben 42 milliárd forint értékben cseréltek gazdát a papírok, s egy kivételével gyengültek a vezető részvények. Az OTP 0,7 százalékot veszített értékéből, a Mol 1,2 százalékkal vált olcsóbbá, míg a Richter árfolyama 1,4 százalékkal csökkent. Egyedül a Magyar Telekom papírjai drágultak, méghozzá 0,7 százalékot. Ebben szerepet játszhatott, hogy közzétettek egy, a távközlési cég április 25-re összehívott közgyűlésre készült előterjesztést, amely szerint a társaság az eredménytartalékból 2,8 milliárd forintot vesz ki az igazgatóság által javasolt 77,05 milliárd forintos osztalékalaphoz, amivel részvényenként 74 forint osztalék kifizetése válik lehetővé. – Az elmúlt hetek felülteljesítése után kismértékű, egészséges korrekció történt a magyar részvénypiacon – mondták szakemberek az MTI-nek a tegnapi kereskedést értékelve. A hozzáértők nem tartják kizártnak, hogy a ma újabb erősödés következhet.
Eközben 2008 végi árfolyamára erősödött tegnap a forint: délután fél négykor az eurót 261,54 forinton jegyezték a bankközi kereskedelemben a kedd délután négy órai 263,87 forint után. Utoljára 2008 decemberének utolsó hetében volt példa arra, hogy 262 forint alatt jegyezzék a közösségi fizetőeszközt. A forint erősödését számos kedvező külső piaci tényező támogatja. Például az, hogy Görögország szigorú költségvetési politika vállalásával és az EU szolidaritási nyilatkozataival gyakorlatilag elhárította a dominóhatás veszélyét az eurózóna „perifériáját” alkotó országok körében. Az érem másik oldala, hogy a bizalmi válság kibontakozása idején érett meg az a felismerés, miszerint néhány térségbeli állam – közöttük Magyarország – gazdasági növekedési kilátásai jobbak egyes euróövezeti országénál.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.