Kemény, de nem unalmas a tél sem a Csíki-medencében, még akkor sem, ha olykor túlságosan szürkének is tűntek a februári napok. Székelyudvarhelyről indulva, Máréfalva díszes-színes székely kapuit megcsodálva még ragyogó napsütésben kanyarogtunk a Hargita oldalában a 985 méter magasan fekvő Tolvajos-tető felé, a fényben olyan közelinek tűnt a Madarasi-Hargita csúcsa, mintha csak kődobásnyira lenne. Csíkba lenézve azután úgy érezhettük, a világ végére értünk: masszív ködréteg borított mindent, csak a medencén túlról, a csíki havasokból bukkant föl egy-egy hegycsúcs a ködréteg fölött. Azután a kocsi maga is belemerült a szürkeségbe, s úgy érkeztünk meg a városba, hogy észre sem vettük, már a központban vagyunk. Néha persze kifejezetten jótékony hatású a köd: eltakarja azokat a blokkokat, amelyeket „Elena elvtársnő” utasítására a ledózerolt régi városközpont helyett emeltek a hetvenes-nyolcvanas években. Az érkező előbb-utóbb tájékozódási pontokat keres, megmaradt régi, hangulatos, a történelem üzenetét közvetítő épületeket. Szeredában a szó szoros értelmében kincset ér minden megmaradt érték: az egykori vármegyeháza, a Márton Áron Gimnázium, a Csíki Játékszín épülete, s valóságos sziget a pusztítás tengerében a Petőfi Sándor utca, amelynek épületegyüttese szerencsére máig megőrizte a város polgári arculatát. Az utóbbi években születtek jelentős új értékek is, például Makovecz Imre Millenniumi-temploma, amelynek kapubejáratai fölött öt-öt kereszt hirdeti a keresztény magyarság tíz évszázadát. Csak az elhelyezése meglepő egy kicsit, hisz alig húsz méterre áll a barokk Szent Kereszt-templomtól – miközben a város más pontjain bizony nagyon elkelne ma is egy olyan épület, amely a lelkek épülését szolgálja.
Ha van a városban biztos pont, amely a tájékozódásban segít a múlt, a történelem, a tudományok, a művészetek felé vezető utakon, akkor az Csíkszereda legrégebbi épülete, legjelentősebb műemléke, a Mikó-vár, amelyet a város régi közigazgatási központjában, az egykori Csíkmartonfalva területén, az Olt teraszán építtetett gróf Hidvégi Mikó Ferenc, Csík-, Gyergyó- és Kászonszék főkapitánya, erdélyi tanácsúr, Bethlen Gábor fejedelem tanácsosa. 1623–31 között a Gyimesi-szoros felől betörő idegen csapatok feltartóztatására. Mint a környéken szinte mindent, 1661-es betörésük során a törökök ezt is lerombolták, Károly császár megbízásából Steinville császári hadmérnök-tábornok állíttatta helyre 1714–16 között. Hosszú homlokzatával, négy tornyával úgy áll most is a helyén a vár, mintha az átadása utáni napokat élné, pedig megélt egy-két zivataros időszakot azóta is. Jó állapotát az 1970-es restaurálásnak köszönheti, amely után az 1930-ban alapított Csíki Székely Múzeum otthona lett.
Tulajdonképpen ide jöttünk, vizitálni. Híre járt ugyanis, hogy az utóbbi években olyan nagyszabású kiállításokat rendeznek itt, amelyek nemcsak a Csíki-medencéből, s nem is csak a Székelyföldről, de távolabbi régiókból is csalogatják a látogatókat. Három éve a hetvenezer látogatót vonzó Munkácsy műveivel indult a sorozat, a nagybányai festészettel folytatódott, s a legutóbbi hónapokban az érdeklődők az ókori Egyiptom művészetével, vallásával ismerkedhettek a budapesti Szépművészeti Múzeum anyagából kölcsönzött tárgyak, műalkotások révén. S ha már ott voltak, a múzeum állandó kiállítására is betérhettek, amely a csíki népművészetet éppen úgy megidézi, mint a csíksomlyói ferences szerzetesek nyomdáját és könyvkötő művészetét, de bemutatja az utóbbi években a múzeumban restaurált műkincseket is.
A távolról érkezett látogatónak a múzeum igazgatója bepillantást enged a pénztár mögötti termekbe is, amelyekben jelenleg régészek dolgoznak, hogy feltárják a XVII. századi török betörés során részben megrongálódott, majd az újjáépítés során betemetett, befalazott részleteket. Hamarosan minden látogató láthatja például a középkori kutat, amelyből még a belezuhant vödrök is előkerültek, restaurálják az egykori konyhát, de még a középkori latrinát is, amelyből számos beledobált lelet került elő. Innovatív vártörténet a régészet tükrében? Újabb lépés a múlt megtalálása felé? Akárhogyan is mondjuk, bizonyos, hogy a Szeredába érkezőknek nem kell unatkozniuk akkor sem, ha sűrű köd vagy egyéb ok miatt egy időre a városban maradnak, mielőtt tovább indulnak a csíksomlyói kegyhely vagy a havasok felé.
origo.hu
Orbán megsértette a gyerekes anyákat az adókedvezménnyel, itt az ideje utcára vonulni
