Úgysem mered megtenni – szólt megmagyarázhatatlan lelki nyugalommal Kenesey Balázs, amikor kést szorított a torkához egy hajléktalan. „Tényleg nem” – felelte a férfi, majd sírva a nyakába borult kiszemelt áldozatának. „Csak engedj be, ennyit kérek!” – mondta.
Az eset évekkel ezelőtt történt a Vágány utca mellett veszteglő máltai vonat ajtajában. A környéken szinte semmi sem változott azóta. A terület elhagyatott, a csövesek mellett csak a graffitisek számítanak visszatérő vendégnek, néha az éjjeli menedékül szolgáló vonatot is lefújják. Ők így szórakoznak. Az NDK-gyártmányú szerelvényt 1994-ben vonták ki a forgalomból, azóta üzemeltet benne a Máltai Szeretetszolgálat hajléktalanszállót. Délután ötkor nyitnak, odabent meleg, szerény vacsora és ágy várja a fedél nélkül élőket. Száztíz embernek jut hely, a hideg téli estéken általában teljes a kihasználtság. Kenesey Balázs, a vonat „vezetője” kezdettől fogva itt szolgál. A munka sziszifuszi. Persze akad néhány sikertörténet is: az, akit még nem húzott le nagyon mélyre a fedél nélküli lét, s akar küzdeni, nem kizárt, hogy rendes munkához jut, idővel albérletbe költözhet, új életet kezdhet. De a többséget, ha átmenetileg megkapaszkodik is valahol, az alkohol rendre visszarántja az utcára. Ott pedig hamar megbomlik az elme, s mióta bezárták a Lipótot, még több a pszichésen sérült ember. A vonatlakók jelentős része visszatérő szállóvendég, ők köszönik, egész jól elvannak. Este van, a többségük olvas, néhányan cigarettát sodornak holnapra, mások már alszanak, mert ahogy kel a nap, indulnak „dolgukra”.
Ha megépül a mintegy 140 milliárdos költségű kormányzati negyed, a hátsó frontja körülbelül itt húzódott volna. S akkor ma egész másként festene a környék. Persze ha csak a tervezgetésre elszórt 11 milliárd meglenne, annak is volna helye, talán megépülhetne belőle a régóta tervezett új hajléktalanszálló.
Egyelőre azonban csak veszekszenek a felek a szemétdomb felett. A terézvárosi vezetés például a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. (MNV Zrt.) és az ellenzék felelősségét hangoztatja. Hassay Zsófia, a hatodik kerületi Fidesz-frakció vezetője szerint viszont bár Verók István polgármester rendszeresen elmondja, hogy lobbizik a terület jó felhasználása érdekében, ennek nincs foganatja, semmi sem történt a kormányzati negyed tervének lefújása óta. A polgármester és környezete megpróbálja politikai síkra terelni a történetet, azt híresztelve, hogy Fideszhez kötődő cégek akarják megkaparintani a területet. Pedig, tehetjük hozzá, a jelek szerint valójában csupán arról van szó, hogy a következő kormányoknak, ha akarják, ha nem, valamit tenniük kell a területtel. Mert a mostani helyzet senkinek sem jó, főleg a közelben lakóknak nem, akik kénytelenek beszívni az elhagyatott rozsdatemetőből származó port, s elviselni, hogy lakókörnyezetük, az egykor szebb napokat látott Podmaniczky utca térsége pusztul, házai értéktelenné válnak.
A terézvárosi fideszes képviselőcsoport vezetője szerint míg országos szinten egyértelmű volt a kormányzati negyed elutasítása, addig a környéken élők közül sokan pártolták, elvégre az új központ felépülése emelte volna ingatlanaik árát. A terézvárosi ellenzék ezért a 2008. márciusi népszavazással egy időben helyi referendumot akart tartani, amelyen a kerületben lakók véleményt mondhattak volna: szerintük elkezdődjön-e az építkezés, vagy ne. Ám a kabinet még 2008 februárjában leállította a beruházást. A frakcióvezető szerint egyértelmű: a jelenlegi vezetés már nem lesz képes tenni semmit a terület rendezése érdekében. Egy ideig még biztosan ott maradnak a hajléktalanok, a szipusok, a por és a parlagfű.
Hatvani Csaba szocialista alpolgármester más oldalról közelíti a meg a kérdést. A politikustól a kért személyes megbeszélés helyett az önkormányzati sajtóiroda közbeiktatásával írásban kaptunk választ, miután az iroda minden információt elkért arról: kik szerepelnek majd a cikkben, mekkora terjedelmű lesz az írás, milyen kontextusban jelenik meg a nyilatkozat. A kész szöveget is kéri majd kontrollra. Az a magyarázat az elővigyázatosságra – legalábbis a terézvárosi alpolgármester megfogalmazása szerint –, hogy a jobboldali sajtó úgy állítja be, mintha Budapesten csak terézvárosi ügyek léteznének. Mint mondja, ez a sajtó állandóan napirenden tartja a feszültséget, rágalmakat, tévhiteket és álhíreket terjeszt, pontatlan vagy részinformációkat jelentet meg, minden mondatával az a célja, hogy a városvezetést koptassa. Hatvani Csaba tudatja: „Eddig 30 sajtópert nyertünk, ebből 20 esetben már meg is jelent a helyreigazítás, a fennmaradó 10 esetében pedig első fokon nyertünk. Kerestük az okot, hogy miért vagyunk ilyen összehangolt, nemtelen támadásnak kitéve. Talán kezd tisztulni a kép, miután eljutottak hozzánk pletykák, elejtett félmondatok és a jobboldalról kiszivárogtatott információk, hogy igazából mi lehet nekik ilyen nagyon fontos a kerületben. Talán csak nem az, hogy a Fidesz meg akarja szerezni a volt kormányzati negyed és a Nyugati pályaudvar teljes területét a tömegközlekedést is elviselhetetlen szintre emelve?” Arra, hogy pontosan mire is vonatkoznak ezek a pletykák, elejtett félmondatok, az alpolgármestertől nem kaptunk választ.
Amiben a felek egyetértenek, az az, hogy valamit cselekedni kell. Hatvani Csaba leírja, hogy az önkormányzat a megrekedt beruházás után kezdeményezte: közösen alakítsanak ki egy szabadidős pihenő- és sportparkot, amelyet a kerületi lakosok díjtalanul vagy kedvezményesen használhatnának. De az MNV Zrt. többszöri megkeresésük ellenére nem ad választ immár másfél éve.
Mi is hiába hívogattuk napokig a vagyonkezelőt, de aztán onnan is megérkezett a szintén írásos felelet. Ebből kiderül, hogy a területet nyolcmilliárd forintra értékelték, de eladását jelenleg nem tervezik, potenciális vevőkkel sem tárgyaltak. Meglehetősen általános választ adtak arra a kérdésünkre, hogy ők miként hasznosítanák, fejlesztenék a területet. Mint fogalmaznak, „elképzelések vannak a telek hasznosításának lehetőségeiről, jelenleg az ezzel kapcsolatos egyeztetések zajlanak”. Az egyetlen konkrét adat, amelyet elárulnak, hogy az őrzés havi hárommillióba kerül. Az MNV Zrt. kommunikációs irodája a labdát a Terézvárosnak viszszadobva leszögezi, a zrt. kész tárgyalásokat folytatni a VI. kerületi önkormányzattal, és nem zárkózik el annak lehetőségétől, hogy a beruházások megkezdéséig bérleti szerződésben megállapodjanak a terület hasznosításáról. Kérdés, lesz-e erre idő ebben a ciklusban.
Érdeklődtünk a MÁV-nál is, miként látják egykori területük helyzetét, jövőjét, de nem kívántak nyilatkozni.
Ezt a kuszaságot oldotta némileg a minap Tarlós Istvánnak a Népszabadságban megjelent nyilatkozata, amelyben a Fidesz fővárosi frakcióvezetője arról beszélt: tizenöt éves távlatban többek között Európa-házat, néprajzi múzeumot, modern magyar művészeti múzeumot lehetne építeni a negyedben. Hozzátette: a múzeumnegyed megaprojektjébe már az első ciklusban szeretnének belevágni. A koncepció jelentős részben Finta József ötlete – a neves építész érdeklődésünkre további részleteket is elárul.
Mivel a sínek valósággal kettévágják Újlipótvárost és Terézvárost, az utóbbiban jórészt emiatt a közállapotok jelentős romlásának, ahogy mondani szokás, slumosodásnak lehetünk tanúi. Urbanisztikai szempontból a vasúti pálya hét-nyolc méteres magasságban történő lefedése lenne a jó megoldás, az így létrejövő új teret pedig közfunkciókkal kellene ellátni. Vagyis – Finta József szavai szerint – zöld sáv nyílna a Hősök teréig, amelyben jutna bőven hely az új múzeumoknak is. Többek között a néprajzinak, amelyet az építész kiköltöztetne a Kossuth térről, mivel szerinte az épület több szempontból sem múzeumnak való. A helyén így egy sokkal inkább odaillő kormányzati egység működhetne. A tervekről már politikai szinten is zajlott egyeztetés: az építész elmondása szerint Orbán Viktor, a Fidesz miniszterelnök-jelöltje és Tarlós István részéről is határozott szándék mutatkozik az elképzelés megvalósítására. A nagyszabású és igen költséges építkezés legjobb esetben is hat év múlva kezdődhet meg, az első kormányzati ciklus alatt a terveket szeretnék megalkotni, s ha szükséges, magántőke bevonásával a pénzügyi alapokat kellene előteremteni. Ha a fejlesztés megtörténik, a Nyugati pályaudvar Eiffel-csarnoka is új funkciót kaphat, bár Finta József sokakkal ellentétben nem száműzné belőle teljesen a vasutat. Elképzelhető, hogy a sínek a föld alá kerüljenek, de lehetséges az is, hogy néhány vágány továbbra is az épületbe futna be, ezekről indulhatnának az intercityk és a különvonatok. Finta József szerint nagyszabású tervekben kell gondolkodni: a főváros semmit sem kezd például a Duna-parttal, botladozik a panelprogram, kaotikus a közlekedés, elmaradtak az épületfelújítások, Budapest lemaradása hatalmas.
Ha a tervek nem kerülnek politikai csatározások kereszttüzébe – biztosan célponttá válnak, de tegyük fel, hogy nem, sőt még a gazdasági helyzet is javul –, akkor elvben találkozhatnának a jelenlegi terézvárosi vezetés elképzeléseivel, amely szintén zöld felületekben és közfunkciójú létesítményekben gondolkozik. „A kerületet nagyon rosszul érintette, hogy a Nyugati pályaudvar mögött nem valósult meg a kormányzati negyed. A terület kifejezetten alkalmas lenne szabadidős célokra, a kerület beépítettségének enyhítésére zöldesítéssel” – olvashatjuk Hatvani Csaba alpolgármester levelében.
A közelben, állami és önkormányzati kezdeményezésektől függetlenül, a Demján-csoport hamarosan megépíti az úgynevezett Westend 2. bevásárlóközpontot, amely a terézvárosiak szerint minden bizonnyal javít majd a környék állapotán. Új idők járnak, tudjuk, de azért kérdés, milyen hatása lesz az új nagyáruháznak a multik nyomulása ellenére még talpon maradt kis boltokra, amelyek egykor olyannyira meghatározták a Nagykörút, a Váci út vagy a Bajcsy-Zsilinszky út arculatát. Ezt a meghatározó szerepet mára leginkább a hajléktalanok vették át, nekik viszont még jó ideig nem jut más, mint a hírhedt Nyugati téri aluljáró, jobb esetben a vonat.
Jön az újabb támogatás, amely erősíti a jövedelembiztonságot















Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!