Tisztelt Szerkesztőség!

Kelemen József (Budapest): Bokros, az önjelölt zseni úgy tesz, mintha ő fedezte volna fel a spanyolviaszt. Állandóan úgy nyilatkozik, mint egy közgazdasági zseni. Pedig az általa hangoztatott gazdasági program a legprimitívebb. Vonjuk el a pénzt az egészségügytől, oktatástól, szociális szférától, nyugdíjasoktól, egyetemistáktól, kultúrától, tudománytól – ennyi a program. Egyetem nem is kell, Panamában úgyis van, ha gyereke van, oda elmehet, az élhetetlenek gyereke meg minek menne egyetemre, ő munkát úgyse kap. De mi lesz ezután? Mitől lesz termelés? Ki fizeti az adót? Ja, igen, fizessen a nyugdíjas meg a minimálbérből élő. Ők pusztuljanak el, úgyis csak nyűgök a nagyokosok nyakán. Persze el lehet még adni talpunk alól a földet, fejünk fölül az eget, a vizet. Így biztosan kifizetjük az adósságokat, ha el nem lopják továbbra is a pénzt, mint eddig. Ha mondjuk Bokros a semmiből gründolt volna egy prosperáló bankot, vagy megnyomorító csomagján kívül tett volna valami mást is, akkor érteném a nagy mellényt, de semmi egyéb nem szól a zsenialitása mellett. Ritkán jelenti a tehetséget, zsenialitást, ha valaki önmagáról hirdeti ezt. Hiszen a napnál is világosabb, hogy nem a hivatásról, szolgálatról szól az a politikai kupeckodás, amit a kalapos aszszonnyal csinál. Ha valakinek a demokrácia azt jelenti, hogy a politikai hovatartozás adok-veszek kérdése, attól nem sok jót várhat a társadalom. Bokros mostani pártja normális Magyarországról handabandázott. De hol van ott normális politika, ha valaki nem azt teszi a pártban, amit a nagyaszszony és kiszolgáló embere előír, azt törvénytelenül is, de kizárják? Az a normális politika, ha nincsenek már elegen a frakcióban, akkor pénzért vesznek nem éppen makulátlan, kriminális hírű embereket?

Thaisz Miklós (e-mail): Az SZDSZ-es Horn Gábor ismét bizonyította, hogy tetteiért nem hajlandó vállalni a felelősséget, és az egyszerűbb megoldást választva inkább másokat okol saját kudarcaiért. Horn szerint az SZDSZ bukását a Fodor–Kóka-párharc okoz-ta, pedig a botrányokkal tarkított SZDSZ-tisztújítás nem oka, sokkal inkább következménye, egyik utolsó állomása volt az egykor szebb napokat látott párt hiteltelen, köpönyegforgató pályafutásának. A szabad demokraták 1990-től kezdve választásról választásra folyamatosan rontottak eredményeiken, amíg a 2009-es európai parlamenti választásokra sikerült az ötszázalékos parlamenti küszöb alá küzdeniük magukat. Az SZDSZ-nek 2002 után népszerűségénél is gyorsabban csökkent hitelessége: ki ne emlékezne Medgyessy Péter egykori szocialista miniszterelnök szavaira, aki már 2004-ben kijelentette, hogy az SZDSZ tele van korrupciós ügyekkel. Az SZDSZ hanyatlásáért senki más nem felelős, csakis a Kuncze– Magyar–Pető–Horn–Demszky-féle pártvezetés, amely a felelősség alól kibújva, a végjátékban átengedte a párt vezetésének felelősségét az egymással szót nem értő Kóka Jánosnak és Fodor Gábornak. Mindazonáltal kellemes nyugdíjaséveket kívánunk Horn Gábornak és társainak!