Athén: az IMF léphet először

Akárhogy tiltakozott is Görögország, szükség esetén nemcsak hogy kénytelen lesz elfogadni a Nemzetközi Valutaalap (IMF) segítségét a pénzügyi válság rendezéséhez, de a jelek szerint még azt is le kell nyelniük a háborgó polgároknak, hogy az IMF lesz az első, amelyik lépni fog, ha muszáj.

Mivel az euróövezeti országok lassan mozdulnak, „szinte bizonyosan” a Nemzetközi Valutaalap (IMF) lépne először, ha Görögország a múlt heti brüsszeli EU-csúcson kidolgozott segélymechanizmus igénybevételére kényszerülne – írta uniós forrásokat idézve a hétfői Financial Times, amely szerint a görög segélyprogram feltételeit hasonlóképp határoznák meg, mint ahogy az a Magyarországnak összeállított program esetében történt. A londoni gazdasági napilap cikkét a távirati iroda idézte. Eszerint bár az euróövezeti társországok adnák a Görögországnak nyújtandó finanszírozás kétharmadát, „demonstrálva, hogy (az euróövezet) irányítja a programot”, a legtöbb tagállamban azonban parlamenti jóváhagyás szükséges bármilyen készenléti hitel folyósításához. Ez sokkal hosszabb ideig tart, mint az IMF döntéshozatala, ezért jó eséllyel a valutaalap adná az első részletet az összehangolt rendszeren belül, a második és a harmadik hitelrész jönne az euróövezeti tagországoktól, amint lezajlanak a parlamenti eljárások – mondta a Financial Timesnak egy magas rangú EU-bizottsági illetékes.
A lap szerint különösen az bizonytalan, hogy Hollandia milyen gyorsan tudna hozzájárulni az esetleges görögországi pénzügyi segélyhez, tekintettel kisebbségi kormányára, és az előre hozott választások kilátására. A Financial Times által idézett uniós illetékes szerint a Görögországnak nyújtandó kölcsönprogram feltételrendszerében az IMF és az EU-intézmények együtt döntenének, hasonlatosan ahhoz, ahogy az a Magyarországnak, Lettországnak és Romániának összeállított, közösen működtetett programok esetében történt. Azt az athéni kormány dönti el, hogy szüksége van-e a segítségre, és ha igen, mikor, de pontos kritériumok nincsenek megszabva arra, hogy az a pillanat mikor jön el – mondta az idézett illetékes. Hozzátette: az euróövezeti megállapodás szerint a mechanizmust az hozná működésbe, ha a Görögország számára hozzáférhető piaci finanszírozás elégtelenné válnék. „Ha ez megtörténik, azt tudni fogjuk… előre nem lehet megjósolni” – mondta a Financial Timesnak nyilatkozó uniós illetékes.
A január végén kibocsátott ötéves futamidejű görög kötvényt mindazonáltal jelentősen túljegyezték, és a görög államadósság-kezelő ügynökség végül nyolcmilliárd euró kötvényt adott ki az eredetileg tervezett három-öt milliárd euró helyett. Görögország éppen hétfőn kezdett újabb kibocsátásba; a piacra vitt adósságajánlat ezúttal egy hétéves kötvényre szól, a célba vett kibocsátási érték ötmilliárd euró. Athénnak tízmilliárd eurót kell előteremtenie csak a következő egy hónapban.