A jövő év Közép-Európáé lehet, a 2011-ben esedékes magyar, majd az azt követő lengyel hat hónap történelmi lehetőséget ad a két ország diplomáciájának a közös stratégiaépítésben – mondta Martonyi János. A Fidesz külügyminiszter-jelöltje szerint e páratlan alkalom lökést adhat például a közös energiapolitika kialakítására, egy közép-európai infrastruktúra – technikai, jogi, közgazdasági – létrehozására. Martonyi János a magyar elnökséggel kapcsolatban kifejtette, az új kormánynak nem lesz könnyű dolga. Egyrészt, „mert ennél rosszabb helyzetben már nem is vehetné át a Fidesz a kormányrudat”, másrészt pedig a lisszaboni szerződés életbelépésével – amely elvileg megkönnyítette volna az EU működését – egyelőre úgy tűnik, nem áttekinthetőbb, hanem még bonyolultabb lett az unió működése. „Átmeneti szakaszban vagyunk, még több lett a tisztségviselő, és nem tudni, az ügymenetben ki miért lesz felelős” – mondta. Szerinte a lengyel–magyar barátságot ugyanakkor jól szimbolizálná, ha 2011 júniusának végén mondjuk a lengyelországi Poznan városában nyújtanánk át a stafétabotot Varsónak. Martonyi Jánoshoz hasonlóan a közép-európai infrastrukturális képességek kialakítása mellett érvelt Agnieszka Pomaska. A kormányzó lengyel jobbközép Polgári Platform európai ügyekért felelős parlamenti bizottsági tagja szerint fontos prioritásként kell kezelni az EU keleti partnerség programját is.
Navracsics Tibor előadásában azt mondta, Lengyelországgal együttműködve újradefiniálható Közép-Európa helye a kontinensen. A Fidesz frakcióvezetője a regionalizmus és a víz kérdését jelölte meg olyan témákként, amelyek esetében Magyarország hozzájárulást nyújthat az európai integrációhoz. Németh Zsolt szerint a határon túli magyarok ügyével kapcsolatban erősödik a megértés, s egyes szomszédaink – így Szerbia, valamint Románia – részéről nagyobb az empátia a téma iránt. A Fidesz külügyi szakpolitikusa kiemelt feladatnak nevezte a határ menti térségek fejlesztését a közlekedésben, az infrastruktúrában, hiszen a szomszédos államokban élő magyarok mintegy 70 százaléka az országhatár mentén él. Gál Kinga néppárti EP-képviselő úgy vélte, a magyar EU-elnökség idejére paradigmaváltásra van szükség a kisebbségvédelemben, meg kell tanulni elmagyarázni Európában a kérdést, hiszen azt jelenleg nem értik. Becsey Zsolt, a Hét Határ Egyesület elnöke az őshonos, illetve a bevándorló kisebbség közötti különbség megértetésének fontosságáról beszélt, hiszen e kettőt előszeretettel keverik össze az unióban. A politikus az EU egyik alapelveként ismert regionalizmus kapcsán hangsúlyozta: a szubszidiaritás csak a történelmileg természetesen kialakult régiók között működik.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
