A költségvetésben ketyegő bombák közül az önkormányzatok adóssága számít a legnagyobbnak. Az utóbbi évek megszorításait a települések lényegében kötvénykibocsátással tudták csak túlélni: míg 2006-ban 23 milliárd forint volt az ilyen jellegű kötelezettség, ez mára már 470 milliárd forintot tesz ki. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) legfrissebb adatai szerint a települések összes adóssága az utóbbi három évben megduplázódott, és jelenleg meghaladja az ezermilliárd forintot. Különösen aggasztó, hogy az adósság csaknem háromnegyede svájci frankban, illetve euróban felvett hitel, miközben az önkormányzatok bevétele forintban keletkezik. A számvevők szerint a hitelek törlesztése ellehetetlenítheti a közfeladatok ellátását a következő években, és kormányzati segítséget tehet szükségessé.
Nagyon fontos látni, hogy valójában 208 önkormányzat adósodott el, miközben 3000 gyakorlatilag nem is hitelképes, ám az egész önkormányzati rendszer komoly anyagi problémákkal küzd – jelentette ki Lóránt Zoltán, az ÁSZ főigazgatója egy tegnapi szakmai fórumon. Az eladósodás több bizonytalanságot is rejt magában. Egyrészt a települések több mint 60 százalékban euróban és svájci frankban vettek fel hiteleket.
*
A legnagyobb veszélyt azonban az jelenti, hogy a helyhatóságok egy része a működési költségek kifizetésére vett fel banki kölcsönt, a legnagyobb adósnak számító megyei önkormányzatok hitelének fedezete – például színházak, könyvtárak, kórházak – ráadásul nem számít forgalomképesnek. Lóránt Zoltán szerint a megyei önkormányzatoknak alig van bevételi forrásuk, így igencsak kétséges, hogy miből fogják visszafizetni a hiteleiket. A főigazgató szerint további veszélyt jelent, hogy ezermilliárdos nagyságrendű a települések által vállalt garanciák összege is, és mivel itt készfizető kezesként szerepelnek, bármikor fizetniük kell, ha az eredeti adós erre nem képes. – A települések fokozott eladósodásáért végső soron a központi költségvetésnek kell majd helytállnia – fogalmazott a tanácskozáson Atkári János Budapest korábbi főpolgármester-helyettese, aki szerint egyelőre azt sem tudni, valójában mekkora fenyegetettséget jelentenek ezek a hitelek az államháztartásra nézve.
– Nem csak az önkormányzatok látható eladósodása a fő veszélyforrás, hanem ennek összetétele is – fogalmazott lapunknak Jókay Károly közgazdász, önkormányzati szakértő, aki hangsúlyozta: míg a kötvénykibocsátások előtt a helyi költségvetésekben egyértelműen látszódott a kamatfizetés és a tőketörlesztés összege, addig a kötvényekre a nemzetközi gyakorlatban szinte ismeretlen, négy-öt éves türelmi idő van érvényben. Így a 2007–2008-as legnagyobb kötvénykibocsátási hullám visszafizetési ideje 2011– 2012-re esik, ekkor jelenik meg hirtelen és egyszerre ez a teher. Emiatt komoly működési gondok jelentkezhetnek a településeknél. Jókay szerint a fent említett problémákon kívül az önkormányzatokat sújtó valós és drámai veszélyt azok a tételek jelenthetik, amelyek egyelőre meg sem jelennek a statisztikákban és a kötelező beszámolók soraiban. Idetartoznak az önkormányzatok tulajdonában álló cégek tartozásai, a számukra biztosított garanciák és egyéb kötelezettségvállalások. Jó példa erre a szigetvári önkormányzat csődje, ekkor derült ki ugyanis, hogy a fizetésképtelen helyhatóság még garanciát is nyújtott a település kórháza számára.
– Az Állami Számvevőszék legfrissebb adatai szerint ma 1012 milliárd körül alakul az önkormányzatok adósságállománya – közölte lapunkkal Kovács Zoltán, az önkormányzati és területfejlesztési bizottság fideszes alelnöke, aki hangsúlyozta: ez mindössze huszad része az ország adósságának, vagyis látszik, hogy nem az önkormányzatokat kell hibáztatni hazánk eladósodásáért. A számvevők adatai szerint a kötvénykibocsátás értéke most 470 milliárdnál tart, és szinte minden megyét, sok fővárosi kerületet és számtalan megyei jogú várost érint. A főváros nem bocsátott ki kötvényt, de a 161 milliárdos adósságállományával másfélszer nagyobb az eladósodottsága, mint az összes megyei jogú városé együttesen. Ezzel azonban nincs vége az adósságtehernek, hiszen talán a tízmilliárdot is meghaladja az önkormányzati többségi tulajdonú cégekre terhelt adósság. Kovács kiemelte: a települések nem jó dolgukban vették fel ezeket az összegeket, hiszen a helyhatóságoktól százmilliárd forintot vontak el 2006 óta.
Továbbiak a 3. oldalon
