Újra szakmai viták kereszttüzébe került az úgynevezett banki magatartási kódex. A Bajnai-kormány kezdeményezésére kialakított előíráshalmaz elvileg az idehaza ténykedő bankokat és más pénzügyi szolgáltatókat hivatott megregulázni. Méghozzá oly módon, hogy ha a kódexet valamelyik ahhoz csatlakozó pénzügyi cég megsérti, akkor a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) fogyasztóvédelmi bírságot szabhat ki rá. A hatóság tegnap közleményben tudatta: március végén vizsgálatot indított harminc hazai, lakossági hitelt kínáló bank és pénzügyi szolgáltató ellen. Azt vizsgálják majd, hogy a pénzügyi cégek eleget tettek-e a kódexben foglalt előírásoknak. Például a kölcsönszerződések megkötése előtt kellően tájékoztatták-e ügyfeleiket a feltételekről, s a kódexben rögzített módon döntöttek-e az egyoldalú szerződésmódosításról. A várhatóan több hónapig tartó eljárásban a felügyelet ellenőrzi azt is, hogy az érintett bankok, pénzügyi vállalkozások a meghatározott okok miatt emelték-e a hitelkamatokat és az egyéb díjakat, továbbá hogy mérsékelték-e ezeket a tételeket, ha a kódex alapján erre kötelesek voltak.
A PSZÁF vizsgálata nyomán szakértők arra hívták fel a figyelmet, hogy a hitelek kamatai és költségei magasabbak a kelleténél. A hozzáértők kifejtették: korábban a bankok mások mellett arra hivatkoztak a hitelkamatok és -díjaik emelésekor, hogy a forint árfolyama gyenge, a jegybanki alapkamat pedig kiugróan magas volt. A nemzeti bank 2008 végén 11,5 százalékra srófolta az alapkamatot, s e növekedést a kereskedelmi bankok rögvest követték: emelték a hitelkamatokat és a költségeket. Azóta viszont folyamatosan mérséklődött a jegybanki ráta, ma 5,5 százalék. Ezt a csökkenést a kereskedelmi bankok és hitelt kínáló egyéb pénzügyi vállalkozások már nem követték olyan pontosan, mint az emelést, ami azért is kifogásolható – hangzik az eszmefuttatás –, mert a banki magatartási kódex ezt előírja.
Ezt a Bankszövetség főtitkára úgy kommentálta lapunknak: a kérdésben félreértések tömege tapasztalható. Nyers Rezső rögzítette, hogy a hitelkamatok és -költségek az elmúlt időszakban folyamatosan csökkentek, s ha a gazdaság állapota tovább javul, újabb mérséklésekre lehet számítani. Ám hozzátette: a magatartási kódex 2010. január elsején lépett életbe, vagyis annak előírásai az idei év első napját megelőző időszakra nem vonatkoznak. Azaz a kódex nem írja elő, hogy például a 2008-as, vagy a 2009-es kamat- és költségnöveléseket korrigálják a 2010-es vagy korábbi alapkamat-mérséklés miatt. Ez viszont – vetik közbe elemzők – alapjaiban kérdőjelezi meg a kódex értelmét. Rámutattak: az előírás-gyűjtemény nyomán nem kényszeríthető ki, hogy az eddigi alapkamat-csökkenés miatt a pénzintézetek és más szolgáltatók mérsékeljék hitelkamataikat. A problémát viszont éppen az okozza, hogy a felvert kamatok nyomán megemelkedő törlesztőrészleteket sok adós nem tudja kifizetni, akik ezért az utcára kerülhetnek. – A kilakoltatásokat a kódex tehát nem orvosolja – állítják elemzők.
Eközben tegnap az Alkotmánybíróság (AB) kimondta, hogy alkotmányellenes módon adtak az MSZP–SZDSZ-es képviselők rendeletalkotási jogot a PSZÁF elnökének. A felügyelet vezetője lehetőséget kapott volna arra, hogy jogszabálynak minősülő rendelkezésekkel zabolázza meg a bankokat, pénzügyi vállalkozásokat. Ehhez meg kellett volna változtatni az alkotmány jogszabályokat felsoroló passzusát, ám a kétharmados módosítást az ellenzék nem szavazta meg. Így alkotmányellenes az a számos törvénymódosítás, amit a kormányt támogató parlamenti többség tavaly fogadott el a felügyelet elnökének rendeletalkotási jogáról.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
