A bibliai Lázár feltámasztásához hasonlította a spekulatív alapok és a banki vezetők fizetésének ismételt szárnyalását a New York Times, amely a fedezeti alapok dollármilliárdokban mérhető haszonélvezőiről készült legfrissebb összeállítást ismertette. Eszerint tavaly Soros György lett az Egyesült Államok második leggazdagabb spekulatívalap-vezetője, aki 3,3 milliárd dollárt, vagyis közel 645 milliárd forintot keresett a válságon. Az összeg szinte felfoghatatlan magyar viszonylatban, ennyi pénzből szinte az egész éves hazai költségvetést ki lehetne stafírozni, a mínuszból csaknem nullára hozva az egyenleget. Sorost csak David Tepper tőzsdeguru előzte meg, aki négymilliárd dollárt keresett azon, hogy szintén akkor vásárolt a tőzsdén, amikor a többség pánikszerűen eladott. A spekulánsok óriásfizetései azért váltottak ki közfelháborodást Amerikában, mert a tőzsdecápák éppen azokon a bankokon keresték a legtöbb pénzt, amelyeket állami pénzekből segítettek ki a Lehmann Brothers 2008-as csődje utáni pánikhangulatban.
A legtöbb spekuláns ugyanis éppen akkor vásárolt be a banki részvényekből, amikor mindenki szabadulni szeretett volna ezektől az értékpapíroktól, mert még távolról sem volt biztos abban, hogy végül megvalósul az állami mentőcsomag, illetve átmenetileg részben államosítanak egy-egy pénzintézetet.
A spekulatív alapok gazdagodásának tempóját mutatja, hogy tavaly Soros cége 29 százalékkal növelte alapjának vagyonát, míg a listavezető Tepper 130 százalékos profittal zárta az évet. A New York Times információi szerint ő a szintén az adófizetők pénzén kisegített AIG óriásbiztosító részvényeiből vásárolt be, és tett szert dollármilliárdos haszonra. Sorossal kapcsolatban az amerikai lap megjegyzi: a tőzsdeguru még a legrosszabb időkben, 2008-ban is nyereséggel zárta az évet.
A közpénzes mentőövet kapott bankok vezetőinek mesés fizetései miatt már amúgy is hatalmas a felháborodás a tengerentúlon, így most nagy nyomás nehezedik az amerikai törvényhozásra, hogy a spekulatív alapok vezetőinek fizetését ne a tőke utáni nyereségként, hanem személyi jövedelemként könyveljék el, az utóbbi adókulcsa ugyanis jóval magasabb. Az adózási feltételek szigorítására azért is szükség lenne, mert a 25 legnagyobb spekulatív alap tavaly még a válság előtti utolsó esztendőnél is jobban keresett, miközben a krízis kirobbanásában játszott szerepüket a mai napig nem tisztázták. Emlékezetes, hogy Sorosra tavaly rekordösszegű, félmilliárd forintos bírságot szabott ki a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete, mivel szabálytalanul spekulált az OTP árfolyamesésére.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
