Késlekedő emlékév

November hetedikén emlékezünk meg Erkel Ferenc születésének kétszázadik évfordulójáról. Bár szülővárosa, Gyula 2006 óta kezdeményezte a  programok szervezését, a Balassi Intézet nemzeti évfordulók titkársága csak most írta ki pályázatait

Erkel Ferenc 1810. november
7-én született Gyulán. Szülővárosának, az MTA Zenetudományi Intézetének és több civil kezdeményezésnek is köszönhetően az emlékév nem fulladt botrányba.
Tegnap jelentették be az MTA Zenetudományi Intézet Bartók Termében, hogy a Balassi Intézet nemzeti évfordulók titkársága kiírta pályázatait, a beadási határidő április 30-a. A hátrányos helyzetű települések komolyzenei hangversenyeire húszmillió forintos keret van, a meghívásos pályázaton a Filharmónia Társaság vehet részt. Tudományos konferenciák, előadások és könyvek, elektronikus kiadványok, folyóiratok megjelentetésére 15 milliót, művészeti produkciókra és közművelődési rendezvényeknek 30 millió forintot hirdettek meg nyílt pályázaton. A Balassi Intézet főigazgatója, Lauter Éva szerint mivel a kulturális minisztériumban már 2003-ban döntöttek az emlékévekről, a résztvevők előkészítették programjaikat, egy hónap elegendő a pályázatok beadására. Azt, hogy miért csak március végén hirdették meg a pályázatokat, Lauter Éva a költségvetési évvel indokolta: a pályázati keret most áll rendelkezésére az intézetnek.
A Klassz Zenei Iroda vezetője, Erdődy Orsolya már a Felemelő Század – Erkel–Mahler-évről beszélt, arról, hogy a kettős emlékév mintegy 140 milliós költségvetésének 99 százalékát az NKA biztosítja. Holott tudomásunk szerint az NKA tárgyévi kereteiről szóló döntés még a kulturális miniszter jóváhagyására vár. A Klassz Zenei Iroda programjai között szerepel zenés utcai fesztivál szervezése Mahler- mellszoboravatással, valamint Erkel Ferenc eredeti Bánk bánjának premierje az Operában.
Az eredeti Bánk bánt 2008-ban bemutatta a Debreceni Csokonai Színház Vidnyánszky Attila rendezésében, az MTA Zenetudományi Intézete pedig tíz éve jelenteti meg Erkel összes művének kritikai kiadását. Vidnyánszky szerint nemzeti operánk szerzője megérdemelt volna önálló emlékévet, ráadásul Erkel munkásságának méltó bemutatása itthon ellenszélben van. – Az Operaház fennállásának 125. évfordulóján rendezett konferencián Kovalik Balázs művészeti vezető több tucat külföldi operaigazgató előtt jelentette ki, hogy Erkel nem képvisel jelentős zenei értéket – állította Vidnyánszky.
Gyula városa 2006 óta sürgette, hogy a bicentenáriumi év előkészítése időben történjen meg. A város eddig csak ígérvényeket kapott, saját forrásból állta a történelmi hangversenyt is, amelyet az Erkel alapította Filharmónia Társaság Zenekara március 15-én adott. A Gyula Városért Baráti Kör Egyesület elnökségi tagja, Márai Géza egyetemi tanár arról számolt be, hogy amikor a gyulai programok központi támogatásáért küzdött, azt a választ kapta, őszig ne várjanak semmit, különben is: Erkel túlságosan provinciális, nem olyan fontos, mint Mahler vagy Liszt.
Civil kezdeményezésre eddig több millió forint adomány gyűlt össze, hogy Erkel Ferenc szülővárosának hangversenyzongorája legyen. A kultusztárca 2008-ban tüntette ki Gyulát A kultúra magyar városa címmel, a hangszerre már nem futotta.