Kihagyták a bábákat az otthonszülés-vitából

Felháborítónak tartják a bábákat képviselő szervezetek, hogy az Egészségügyi Minisztérium nem hívta meg őket az otthon szülésre vonatkozó jogszabálytervezet utolsó szakmai egyeztetésére. A tárca döntésére sem az érintetteknek, sem lapunknak nem adott magyarázatot. Az otthon szülés élharcosának három éve indult pere egyébként még ma is folyik, és eddig megmagyarázatlan akadályok állják útját az ítélet kihirdetésének.

Eltérő adatok. Mintegy hatszázalékos eltérés figyelhető meg a Szülészeti és Nőgyógyászati Kollégiumtól és az Országos Egészségügyi Pénztártól (OEP) kapott, császármetszésekkel kapcsolatos adatok közt az elmúlt két évre visszamenőleg. Míg a szakmai kollégium adatai szerint 2007-ben összesen több mint 94 ezer szülés történt, és ennek 29,40 százaléka volt császármetszés, addig az OEP információi szerint ugyanebben az évben több mint 72 ezer szülést finanszíroztak, és ebből 35,55 százaléknál végeztek császármetszést. 2008-ban az előbbi szervezet szerint több mint 96 ezer szülés volt, melynek 30,54 százaléka császármetszéssel történt, míg az OEP szerint a majdnem 74 ezer szülés 36,83 százaléka zajlott hasonló keretek közt. Tóth Zoltán, a szakmai kollégium elnöke elmondta, Európában a császármetszések aránya 20–45 százalék között mozog, így – bár nem egyértelmű, de – hazánk adatai az európai középmezőnyben helyezkednek el. A szakember úgy véli, a több mint húszezres eltérésnek több oka lehet. Az egyik talán legfontosabb, hogy az OEP csak azokról a szülésekről kap tájékoztatást, amelyek általa finanszírozottak, így például a magánrendelőkben történt szüléseket ők nem regisztrálják. Az elnök szerint közrejátszhat még, hogy egyre többen jönnek a szomszédos országokból hazánkba szülni, tehát sok külföldi állampolgárságú gyerek jön nálunk a világra, akik aztán máshol nőnek fel. (B. B.)

Az Alternatal Alapítvány, a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ), a Független Bábák Szövetsége és a Születésház Egyesület is nehezményezte, hogy nem vehettek részt az intézeten kívüli szülésre vonatkozó jogszabálytervezet utolsó szakmai egyeztetésén. Emiatt éppen azok a szakemberek, akikről – többek között – maga a rendelet szólna, kimaradtak a jogszabály megvitatásából. – A minisztérium még a látszatra sem ad, hiszen a jogalkotási folyamat demokratikus szabályaira fittyet hányva válaszra sem méltatták a bábák képviselőit, akik szerettek volna meghívást kapni és a szakmai munkában konstruktívan részt venni – áll a szervezetek által kiadott közleményben. Írásukban arra is emlékeztetnek, hogy a jogszabály szükségességére tizennyolc évvel ezelőtt először éppen a bábákat képviselő szervezetek hívták fel a figyelmet. Kitérnek arra is, hogy Magyarországon eddig hozzávetőlegesen 3500 nő választotta a szülés kórházon kívüli formáját, amely döntés nem elsősorban az otthoni környezetben való szülésről, hanem az orvos- és betegközpontú modell helyett a bábai modell választásáról szól.
Az egészségügyi tárca megkeresésünkre nem indokolta, miért nem hívta meg a bábákat képviselő szervezeteket, csak annyit közölt, hogy a TASZ, valamint több szakmai kollégium is részt vett a legutóbbi egyeztetésen. A tárcától megtudtuk, a rendelet még nem készült el, de az otthon szülést támogató szervezetek számára folyamatos tájékoztatást biztosítanak. Felkerestük a TASZ képviselőjét, Kapronczay Stefániát, aki elmondta: a jogvédő társaságot meghívták ugyan az egyeztetésre, a közleményt mégis aláírták, mert érthetetlennek és felháborítónak tartják, hogy a tárca nem adott magyarázatot sem a TASZ, sem a bábákat képviselő szervezetek távol tartására. Nehezményezik azt is, hogy nem hívták meg az intézeten kívüli szülés szakembereit az egyeztetésre.
Mint arról múlt héten beszámoltunk, az Egészségügyi Minisztérium csak ott engedélyezné a kórházon kívüli szülést, ahol az anya életvitelszerűen él, így várhatóan az úgynevezett születésházak bezárhatják kapuikat. A jogszabály megalkotására egyébként az Országgyűlés által tavaly elfogadott törvénymódosítás ad felhatalmazást a kormánynak, ám a törvénykezés olyan régóta húzódik, hogy a közelmúltban egy anya több jogászszervezet közreműködésével az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordult.
Az otthon szülés élharcosa, Geréb Ágnes három éve kezdődött pere máig nem zárult le. A foglalkoztatásától eltiltott szülésznőt maradandó fogyatékosságot, illetve halált okozó, foglalkozás körében elkövetett gondatlan veszélyeztetéssel vádolták. A Pesti Központi Kerületi Bíróság (PKKB) azonban úgy ítélte, hogy az egyik cselekmény emberölésként is minősíthető, ugyanis egy, a Geréb Ágnes vezette szülésen 2007 őszén a szülőcsatornába szorult magzat oxigénhiány miatt az életét vesztette. Mivel az emberölések elbírálása a megyei bíróságok hatáskörébe tartozik, a pert áthelyezték a Fővárosi Bíróságra. Az áthelyezés ellen Geréb és védői fellebbezést nyújtottak be. Mivel választ egyelőre nem kaptak, nem tudni, mikor folytatódhat a per.
Geréb egyik védője, Fazekas Tamás lapunknak elmondta: a tárgyalás akadályokba ütközött azért is, mert felfedezték, hogy a vádlott érdemi védekezése hiányzik a PKKB-n készült jegyzőkönyvből. A védőbeszéd ezen részéről egyébként mintegy ötperces hanganyag is készült. Ezt követően Pelle Andrea, Geréb vezető védője kijavítás iránti kérelmet nyújtott a Fővárosi Bíróságra, ám két hónapja nem érkezett válasz.