Bár eddig sem voltak túl bizakodók, mégis meglepte a szakértőket a magyarországi kiskereskedelem januárban mért visszaesése. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint 2010 elején folytatódott a forgalom mélyrepülése: az eladások jócskán alulmúlták az előző év eleji értékesítést, s egyelőre nem mutatkoznak a lakossági fogyasztás javulásának jelei sem.
A januárban mért mutatók rendkívül kedvezőtlen fogyasztási piacot tükröznek, s a visszaesés a szakértők szerint sokkal nagyobb a vártnál. Összességében a kiskereskedelmi forgalom volumene 5,6 százalékkal maradt el a tavaly januári adathoz képest, ami közgazdászok szerint a gazdaság további zsugorodását igazolja.
Az év első havában nem csupán az eladott árumennyiség csökkent valamennyi termékcsoportban, hanem az áruházak bevételei is kisebbek lettek a tavalyinál: 2010-ben 533 milliárd forintot, míg 2009-ben még 540 milliárd forintot hagytak a vásárlók a pénztáraknál. Az élelmiszereknél pontosan annyi volt a háztartások kiadása januárban, mint egy évvel korábban, vagyis 233 milliárd forint. Az áremelkedések miatt azonban a valóságban ez négy százalékkal kisebb mennyiséget jelent kilóban, literben, darabban mérve.
Az iparcikkeknél a 174 milliárd forintos év eleji bevétel hatmilliárd forinttal szerényebb a tavaly januárinál, mennyiségben viszont nyolcszázalékos visszaesést takar. Nem javult a helyzet a két számjegyű zuhanást produkáló tartós fogyasztási cikkek és a járművek piacán sem, ahogy az áremelések miatt már az üzemanyagból is csaknem tíz százalékkal kevesebb fogyott januárban a hazai benzinkutakon.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség arra is felhívta a figyelmet: mindezek következtében januárban már húszezerrel kevesebb alkalmazottat számoltak a boltokban, mint az előző év elején, s úgy tűnik, egyelőre nem lélegezhetnek fel a kereskedelmi vállalkozások.
Vámos György főtitkár lapunknak arra is rámutatott, hogy az áfakulcs 2009. júliusi öt százalékpontos emelése alaposan hozzájárult ahhoz, hogy mostanra zátonyra futott a háztartások fogyasztása. A Pénzügyminisztérium korábbi tájékoztatása szerint ugyanis 2010 első két hónapjában a költségvetés áfabevétele 387 milliárd forint volt, ami tíz százalékkal több az előző év januári 351 milliárd forintnál.
– A növekménynek ugyanakkor az a szépséghibája, hogy az öt százalékpontos kulcsemelés alapján a bevételek összegét tekintve az áfabevételnek az idei első fél évben hozzávetőleg húsz százalékkal kellene növekednie, változatlan gazdasági teljesítmény mellett. Az áfakulcsemelés fele tehát eltűnt, feltehetőleg a feketegazdaságot hizlalja – magyarázta Vámos György.
Eközben élesedik a háború a bevételeikért harcoló vállalkozások között. A hideg- és a melegétel-utalványok beváltásának kérdése élesen megosztja a kereskedőket és a vendéglátósokat, főként, hogy januártól megváltozott az utalványok adózása. A kereskedőknél használatos hidegétel-utalványt 96 százalékos, míg a vendéglátásban beváltható melegétel-utalványt „csupán” 25 százalékos adó sújtja. Mivel utóbbival eddig sokan a meleg ételt árusító boltokban is fizettek a pénztárnál, az országszerte üresen tátongó vendéglősök fellázadtak, mondván, az utalvány nem pénzhelyettesítő eszköz. A Magyar Vendéglátók Ipartestülete szerint egyértelműen a hibás kormányzati politika vezetett oda, hogy a reálbérek csökkenésével a dolgozók jó része eredeti rendeltetésével ellentétben kénytelen a boltban való fizetésre és nem a napi meleg étkezésre felhasználni az utalványokat.
A kereskedők viszont amiatt zúgolódnak, hogy a magas adó miatt a hidegétel-utalványok lassan kikopnak a forgalomból. Holott 2009-ben az áruházláncok összforgalmának 5-10 százalékát tették ki a készpénzt helyettesítő eszközként használt bonok. A kereskedők ezért olyan javaslatot készítenek a leendő kormány számára, amely a személyijövedelemadó-törvény átdolgozásával egy egységes étkezési utalványt vezetne be, amelyet mindenfajta élelmiszerre és a meleg ételekre is be lehetne váltani.
origo.hu
Napi balfék: Itt van Magyar Péter üzenete a nézőknek!
