Bombázó
A repülőtereken különös elbírálásra számíthatnak a dús keblű hölgyek. Sőt azok is, akiknek a szokottnál nagyobb a tomporuk. Az egyik brit bulvárlap máris közölte, hogyan lehet kijátszani az egész alakról képet adó testszkennereket. A folyékony robbanóanyag kimutatására a jelenleg használt átvilágítókapuk alkalmatlanok, de még az egész testet lemeztelenítő „röntgenkészülékek” sem tudják felderíteni a testbe épített „bombát”. Egy repülőgép felrobbantásához 141 grammnyi robbanószer is elegendő, amelyet implantátumként el lehet helyezni a testben. Hogy énekelte az R-go hajdanán: „Várj, Bombázó, várj, Bombázó! Felderíteném a haditechnikát, közelről láthatnám a Bombázót magát. Vizsgáljuk meg a Bombázót magát!”
A farban jól megáldottak, de a sörhasas férfiak is reménytelenül várnának a repülésre. Gyanúsak lennének az átlagos testalkatúak, mert 15 dekát bárhova el lehet rejteni. A túlságosan soványak felkeltik az érdeklődést: a cingárak csak azt a látszatot akarják kelteni, hogy nekik nincs beültetve semmi, közben… Mindenki gyanús. Még jó, hogy a technika ilyen rohamos léptekkel fejlődik: a pilóta nélküli gépek után most már ideje lesz bevezetni az utas nélküli utasszállító repülőgépet.
Végül is csak beadta a derekát: a 49 éves amerikai–pakisztáni állampolgár, David Coleman Headley, akit az Egyesült Államokban súlyos terrorcselekményekben való részvétellel gyanúsítanak, együttműködik a vádhatóságokkal. Tavaly október 3-án a chicagói O’Hara repülőtéren történt elfogása után kétszer tagadta meg ezt, mindvégig az ártatlanságát bizonygatta. Védője elérte, hogy az ügyész a per végén nem fog halált kérni rá, valószínűleg életfogytiglani börtönbüntetésre számíthat, aminek az volt az ára, hogy őszinte, feltáró vallomást tett tevékenységéről. Így Headley március közepén tizenkét fő vádpontban ismerte el bűnösségét.
Ki is ez a Headley, aki a közelmúltban épp csak bimbózni kezdett amerikai–indiai kapcsolatok tönkretevője lehet? Pakisztáni diplomata apától és amerikai édesanyától – Daud Gilani néven – 1960-ban jött világra. Iskoláit nagyrészt Pakisztánban végezte, majd szülei válásakor úgy döntött, hogy az Egyesült Államokba költözik anyjához. Ismerősei zárkózott, magának való gyerekként emlékeznek rá. Mélyen hívő muzulmánként nyitott bárt a virginiai Philadelphiában, amely a Khyber-átjáró nevet viselte.
A jelek szerint azonban a vendéglátás nem hozott elég pénzt a konyhára, a kilencvenes évek végén kábítószer-csempészésbe keveredett. A börtönben tett ajánlatot neki a Drug Enforcement Agency, a DEA, az amerikai kábítószer-ellenes hivatal, hogy ha segítségükre lesz, akkor enyhítik többéves büntetését. A férfi elfogadta az ajánlatot: új személyazonosságot kapott, megkezdődött David Headley karrierje. A feladata az volt, hogy értesüléseket szerezzen a Pakisztánból az Egyesült Államokba irányuló kábítószer-szállítmányokról.
Az Amerikát ért 2001-es támadás után a hírszerzés lámpással kutatott olyan személyek után, akik be tudnának épülni a közép-keleti terrorcsoportokba, hogy azokról információt szerezzenek. Headley, aki eddig jól dolgozott, nemhogy alkalmas, hanem valóságos főnyeremény volt: tökéletesen beszéli a helyi nyelvet, ismeri a pakisztáni rendszert és annak képviselőit, szokásait. Muzulmán meggyőződése miatt jó kapcsolatokat ápolt a vallás képviselőivel, akik el tudták őt juttatni radikális csoportokhoz.
Headley ál-utazásiirodát működtetett Észak-Vazirisztánban, ezzel indokolta gyakori utazásait, amelyek mondott célja turistatoborzás volt. Észak-Vazirisztán az az egyik törzsi terület, ahol az Al-Kaida nemzetközi terrorszervezet és annak vezetője, Bin Laden bujkálhat. A The New York Times amerikai napilap értesülései szerint ha Headley a „fő főnökig” nem is tudott eljutni, de igen közel került hozzá. A pakisztáni terrorszervezet, a Laskar-e-Tajba (LET), amely közeli kapcsolatban áll az Al-Kaidával, tagjai sorába fogadta: 2002–2005 között öt alkalommal többhetes terroristakiképzésen vett részt. Az India-ellenes, Kasmírért harcoló, nagyrészt az iszlámábádi katonai körök által támogatott pakisztáni szervezetnek is jól jött egy amerikai útlevéllel rendelkező személy, akinek a világban szabad mozgása volt. Headley – mint kettős ügynök – természetesen az amerikai megbízóinak is jelentett a LET-hez fűződő kapcsolatairól. Sőt ott aztán igazán díjazták, hogy ilyen messzire jutottak egy terrorszervezetben, ám azt nem sejthették: az amerikai–pakisztánit a szíve és meggyőződése inkább oda húzza.
Indiában, mióta kitudódott, hogy milyen szerepet játszott Headley a mumbai merényletek előkészítésében, szinte napról napra egymást követik a vezércikkek, amelyek a volt kém Újdelhinek történő kiadatását sürgetik. Az amerikaiak hallani sem akarnak erről, egy közelmúltbeli hír szerint abba mégis beleegyeztek, hogy indiai nyomozók az Egyesült Államokban kihallgassák Headleyt. A lapok vezércikkírói tajtékoznak, ugyanis a CIA előzetesen tudott a készülő mumbai akcióról, tehát szerintük bűnrészes a 170 áldozatot – köztük hat amerikai állampolgárt – követelő 2008-as, csaknem három napig tartó terrorcselekmény-sorozatban. Zárójelben jegyezzük meg, az amerikai hírszerzés kétszer is értesítette az indiai hatóságokat, hogy valami készül Mumbai ellen, amelyek a fülük botját sem mozdították erre a figyelmeztetésre. Vajon fel kellett volna adniuk az ellenséges szervezetbe beépült kémüket, hogy ezzel támasszák alá az értesülést?
A pakisztáni terrorszervezet már 2006-tól megkezdte az előkészületeket az India gazdasági és pénzügyi központja elleni támadásra. Headley 2008 júliusáig ötször járt Mumbaiban, nyilván ez feltűnt amerikai megbízóinak is, bármit jelentett is látogatásának okairól. Megszállt a Taj Mahal szállodában, feltérképezte a Nariman Házat, a mumbai zsidó Lubavics-központot, többször hajókirándulást tett a kikötőben épp azon a helyen, ahol később a tíz terrorista partra szállt. Headley – amerikai zsidónak kiadva magát – körüljárta mind a 14 Indiában található Lubavics-házat, tehát már újabb merényletekhez gyűjtött információkat. Egyébként egy véletlen indiai rendőrségi ellenőrzés során érdekes kis könyvre bukkantak nála, amelynek címe az volt: Hogyan imádkozzunk zsidóul?
A rettegett pakisztáni Al-Kaida-parancsnoktól, Muhammad Iljasz Kasmiritől, aki korábban az iszlámábádi katonai kommandó tisztje volt, személyesen kapta a megbízást egy európai akció megszervezésére. A Miki egér projekt – csak ezen a néven volt szabad egymás közt említeni – a dán Jyllands-Posten napilap szerkesztőségének megostromlását tűzte ki célul. Ez a dán újság közölte 2005-ben a Mohamed-karikatúrákat, amelyek hatalmas felháborodást keltettek a muzulmán világban. Kommandó támadta volna meg a szerkesztőséget, a benn tartózkodókat mind egy szálig lemészárolták volna. Headley többször járt Dániában, alaposan feltérképezte a terepet, de aztán Kasmiri előnyben részesítette a mumbai akciót.
Headley vallomásának napvilágra került részében, amelyben nem nevez meg európai országokat, azt állítja, hogy a földrészen igen erős az Al-Kaida szervezete. Emberi erőben, fegyverzetben, logisztikában. A tervezett akcióhoz bármikor felállíthatott volna egy csapatot. Ez mindenesetre olyan „belső körből” származó jelzés, amely elgondolkodtathatja a különböző államok terroristaellenes hírszerzését. Bár az utóbbi időben olyan jelentések láttak napvilágot, hogy az Al-Kaida meggyengült, már az utolsókat rúgja, ennek ellentmond Headley tanúságtétele.
A mumbai merényletek után vált gyanússá a kém tevékenysége, ekkor kezdte a CIA különlegesen követni minden mozdulatát. A gyanú beigazolódott: évekig az orránál fogva vezette az amerikai titkosszolgálatot. Védője állítása szerint feltáró vallomásával most „százak, netán ezrek életét mentette meg”. Már csak az a kérdés, hogy hány ember haláláért felelős.
A gyanú meg sem fogalmazódott azoknak a CIA-illetékeseknek a fejében, akik a tavaly szilveszter előtti napon az afganisztáni Hóst városa mellett fekvő amerikai támaszpont tornatermébe siettek, hogy találkozzanak titkos ügynökükkel. A Jordániából származó 36 éves orvos, Humam Kalil Abu Mulal al-Balavi jó híreket ígért a csapatnak: közel lehet az idő az Al-Kaida második számú vezetőjének, az egyiptomi Ajman al-Zavahirinek a becserkészésére. A nagy bejelentésre vagy tizenöten sereglettek be a terembe.
A jordániai Zarka városából származó orvost évekkel ezelőtt az ammáni titkosszolgálat kapta el muzulmán szélsőséges nézetek terjesztése miatt. Melegen ajánlották ügynöküket a CIA-nak arra a tevékenységre, hogy az Al-Kaida-vezetők közelébe kerüljön. Tavaly év végén is a törzsi területekről, Északnyugat-Pakisztánból érkezett vissza Afganisztánba. A határ innenső oldalán őt felvevő CIA-ügynök nem ellenőrizte, hogy esetleg nem visel-e robbanóövet vagy -mellényt. Ami még ennél is nagyobb baj, hogy a támaszpont bejáratánál sem vizsgálták át. Valószínűleg már annyira megbíztak benne, vagy olyan sürgős volt a beszámolója, hogy egy percre sem tudott megállni ellenőrzésre. Szabad utat kapott.
Al-Balavi, túlzás nélkül állíthatjuk, felmérhetetlen károkat okozott a CIA-nak. A terroristák szemében olyan magasságokba emelkedett, mint a 2001-es merényletek kivitelezői. Az öngyilkos merénylő nyolc áldozatot – köztük négy Afganisztán-specialista ügynököt – rántott magával a halálba. Az 1983-as bejrúti amerikai tengerészeti bázist ért robbantás óta nem halt meg egyszerre ennyi CIA-ügynök.
És milyenek! „A világon alig van ember, aki enynyire tisztában lett volna az afganisztáni helyzettel, mint az eltávozottak – mondta a The Washington Postnak egy magát megnevezni nem kívánó CIA-vezető. – A szenvedélyük volt a munka. Csak egy cél lebegett a szemük előtt, elpusztítani a terrorista ellenséget. El sem tudom képzelni, hogy mikorra tudunk ilyen embereket felnevelni.” A sebesültek között volt az amerikai titkosszolgálat afganisztáni missziójának helyettes vezetője is. A CIA virginiai központjában az elhunytak tiszteletére rendezett február eleji gyászszertartáson részt vett Barack Obama elnök is.
A Hóst melletti amerikai bázis kulcsszerepet tölt be a pakisztáni törzsi vidékeken megbúvó terroristák elleni, pilóta nélküli repülőgépes, úgynevezett drone-támadásokban. Innen irányítják a kis gépeket, amelyek feltételezett tartózkodási helyen végzetes rakétacsapást mérnek az ellenségre. Most azonban még annyi információjuk sem lesz az amerikaiaknak, mint eddig volt: szíven találták a hírszerzést.
A Libération francia napilap egyik minapi elemzésében nem az Al-Kaida-vezetőnek, Al-Zavahirinek tulajdonítja ezt a végzetes „döfést”, hanem a legendás pastu hadúrnak, Dzsalaludin Hakkaninak, aki szintén a pakisztáni határ körzetében él, és jó barátságot ápol Oszama bin Ladennel. Másfél évvel ezelőtt egy amerikai drone-támadás során 21 családtagja veszett oda, ő nem volt az elpusztított vazirisztáni házban. Arrafelé van egy mondás, amely így hangzik: „Óvakodj a tigris agyarától, félj a kobra méregfogától, és rettegj az afgánok bosszújától!”
Szóljon hozzá!
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!