Nagypénteki szertartás tartott este a Vatikánban XVI. Benedek pápa csakúgy, mint Magyarország prímása, Erdő Péter bíboros, érsek, az esztergomi Szent Adalbert-bazilikában. A pápa így foglalta össze a nagypéntek lényegét: „Ekkor Urunk kínszenvedésére és halálára emlékezünk. Jézus fel kívánta áldozni életét áldozatul az emberiség bűneinek eltörléséért. A legkegyetlenebb és legmegalázóbb halálnemet, a keresztre feszítést választotta. Eltéphetetlen szál fűzi egybe az utolsó vacsorát és Jézus halálát. Az utolsó vacsorán Jézus testét és vérét, vagyis földi létét, önmagát adja oda, elővételezve halálát és azt a szeretet tettévé alakítja át. Így a halál, amely természeténél fogva minden kapcsolat vége, Jézus által az önátadás, az üdvösség eszközévé válik, amely hirdeti a szeretet győzelmét. Jézus a kulcs ahhoz, hogy megértsük az utolsó vacsorát. Elővételezése annak, hogy Jézus az erőszakos halált önkéntesen felajánlott áldozattá alakítja át, olyan szeretetgesztussá, amely megváltja és üdvözíti a világot.”
A pápa felfogásában: „Nagyszombatot a mély csönd jellemzi. A templomokat megfosztották díszeiktől, nem tartanak szentmiséket. A várakozás és a remény ideje ez, amikor a hívek imádkoznak, elmélkednek, a gyónás szentségéhez járulnak, hogy bensőleg megújulva részt vehessenek húsvét ünneplésében. Nagyszombat éjszakáján, az ünnepélyes húsvéti virrasztáskor, a csöndet az alleluja hangjai törik meg, amelyek hirdetik Krisztus feltámadását, a világosság győzelmét a sötétség felett, az élet győzelmét a halál felett. Az egyház örül az Úrral való találkozás lehetőségének, belépve húsvét napjába, amelyet az Úr nyit meg, feltámadva a halottak közül.” A pápa arra buzdította a híveket, hogy egyre mélyebben kapcsolódjanak az értünk meghalt és feltámadt Krisztus misztériumához.
A feszület védelmező ereje
Erdő Péter esztergom-budapesti érsek tegnapi szentbeszédében többek között kifejtette: „Ha Krisztus keresztáldozatára gondolunk, ha abban bízunk és úgy tekintünk a keresztre, akkor az valóban védelmező jel a számunkra. Védelmez a kísértéstől és a gonosztól, védelmez a saját rosszra hajló akaratunktól és könnyen értelmetlenségbe zuhanó emberi gyengeségünktől, védelmez az általunk sokszor nem is ismert vagy értett ártalmaktól és erőktől is, mert Krisztus megváltó szeretete valóban meg akarja menteni az emberiséget és a világot.” Mindezekre hivatkozva azt kérte a bíboros az esztergomi bazilikában összegyűlt hívektől, legyen ott továbbra is a feszület otthonaikban, becsüljék meg az útszéli és a határkereszteket is, mert „hogyne volna szükségünk védelemre és szeretetre életünk minden területén, munkában, utazásban, emberi kapcsolatokban, történelmi viharokban”. Erdő Péter arra buzdította a katolikus híveket, hogy tekintsenek fel a templomok tornyán ékeskedő vagy városaink fölé magasodó keresztekre is, hiszen minden családnak, minden helyi közösségnek, minden népnek is szüksége van a gondviselő Isten különleges megmentő szeretetére.
Az esztergomi szertartás végén így imádkozott a bíboros: „Köszönjük, Urunk, hogy kereszted által megmentettél és feltámadásod által megvilágosítottál minket! Köszönjük, hogy győzelmes kereszteddel most is jelen vagy köztünk, hogy elpusztíthatatlan bizalmat és kimeríthetetlen erőt ajándékozol nekünk. Hogy halálod által osztoztál minden ember sorsában, és feltámadásod által mindannyiunkat személyesen is örök életre és örök boldogságra hívsz! Imádunk téged, Krisztus, és áldunk téged, mert szent kereszted által megváltottad a világot!”
Helyettünk vállalt halál
A protestánsok számára a húsvéti ünnepkörben nagypéntek, ha lehet, még központibb jelentőségű, mint maga a húsvét. Úrvacsorát ilyenkor nem vesznek a hívek, de máskor, az úrvacsora-szertartások végén mindig elhangzik a lelkipásztor szájából a keresztre feszítés jelentőségére utaló intés: az Úrnak halálát hirdessétek, amíg eljövend. Ennek értelme az, hogy Jézus emberek helyetti bűnhődése – helyettes áldozata, kereszthalála – tette lehetővé, hogy az emberek bűne eltöröltessék, és hogy testi halálukat követően, az utolsó ítéletkor ne kárhozatukat, hanem üdvösségüket – örök életüket – hirdesse ki a dicsőségesen visszatérő Jézus Krisztus. Mivel nagypéntek munkanap, a protestáns egyházakban sok helyütt a délelőtti istentiszteletek mellett este is tartottak nagypénteki istentiszteletet. A katolikusok eleve estére időzítik idevágó szertartásukat. A húsvét vigíliai szertartás katolikus hagyomány. Így például a mai nagyszombaton Erdő Péter bíboros, érsek a budapesti Szent István-bazilikában 18 órai kezdettel hirdet igét.
A feltámadás napja
Holnap, húsvétvasárnap Jézus Krisztus feltámadását ünneplik a keresztények. A keresztény egyházak tanítása szerint húsvét Jézus Krisztus feltámadásának és vele az emberek megváltásának ünnepe. Az Istenember harmadnapi feltámadása előremutat minden egyes ember testbeni feltámadására az utolsó napon. Ez a hívők számára a megváltás beteljesítését is jelenti, azt, hogy az Úr megváltotta testünket is. Egyfajta romolhatatlan, dicsőséges testben élhetnek majd a mennyei Jeruzsálemben, a Mennyországban azok, akik elfogadták megváltójuknak a Messiást.
A keresztény ünnep egyébként az ószövetségi zsidó pászka (páska, pészach) ünnepéből nőtt ki, ennek az előképnek a keresztény tanítás szerinti beteljesedése Jézus Krisztus átmenetele a halálból a feltámadott életre. Jézust a „zsidó húsvét” előtt Poncius Pilátus halálra ítélte, nagypénteken keresztre feszítették, ám ő vasárnap hajnalban, föltámadván a halálból, megmutatkozott tanítványainak. A húsvét elnevezés a böjti időszak végére utal, mert ekkor lehet újra húst enni. A húsvétvasárnapi katolikus szertartás része a húsvéti ételek (bárányhús vagy sonka, kalács, tojás, bor) megáldása.
A feltámadás napján a pápa a Szent Péter téri szabadtéri ünnepi misén mondja el hagyományos húsvéti üzenetét és urbi et orbi (a városhoz – Rómához – és a világhoz intézett) apostoli áldását. A katolikus egyházfő számos nyelven köszönti a híveket, magyarul a „Krisztus feltámadott, alleluja” szavakkal.
Az idei húsvétvasárnap Erdő Péter bíboros, a Magyar Katolikus Püspöki Konferencia elnöke 11 órakor mutat be ünnepi misét a budapesti Szent István-bazilikában. Ugyanaznap Bölcskei Gusztáv püspök, a Magyarországi Református Egyház zsinatának lelkészi elnöke 10 órakor a debreceni Nagytemplomban tartja ünnepi istentiszteletét. Ittzés János, a Magyarországi Evangélikus Egyház elnök-püspökének húsvéti istentisztelete a győri Öregtemplomban szintén 10 órakor kezdődik.
origo.hu
A Pride-nak semmi keresnivalója se Budapesten, se az országban
