Elégtétel. Az Országgyűlés elnökének segítségét kérte Szilvásy György volt titokminiszter, hogy eleget tegyen annak a bírósági ítéletnek, amely elégtétel nyújtására kötelezte Demeter Ervinnel szemben. „A zavargásokban részt vevők egyik jogi tanácsadójával az Orbán-kormány egy volt tagja tartotta a kapcsolatot”, mondta Szilvásy 2006. október 31-én, az Országgyűlés kisebbségi és emberi jogi, honvédelmi, valamint nemzetbiztonsági bizottságainak együttes, a 2006. október 23-i eseményeket tárgyaló ülésén, amivel megsértette Demeter Ervint, a nemzetbiztonsági bizottság fideszes tagját, Demeter ezért beperelte Szilvásyt. A kijelentésért a Fővárosi Ítélőtábla elmarasztalta Szilvásy Györgyöt, megállapította, hogy megsértette Demeter Ervin jó hírnevét. Az egykori titokminisztert arra kötelezte a határozat, hogy a bizottsági ülésen megjelentek részére küldje el az ítélet rendelkező részét. Szilvásy viszont nem az érintetteket kereste meg közvetlenül, hanem az Országgyűlés elnökéhez fordult, arra kérve Katona Bélát, segítsen neki a résztvevőknek kipostázni az ítéletet. (V. T.)
Hozzávetőleg öt-tíz munkatárs vett részt az őszödi beszéd kiszivárogtatása miatt elrendelt vizsgálatokban – közölte most lapunk tavaly decemberben feltett kérdéseire Balajti László, a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) főigazgatója. Az altábornagy három hónapos késéssel azt követően írta meg válaszát, hogy az adatvédelmi biztos erre felszólította, hiszen még januárban az ombudsmanhoz fordultunk.
A polgári titkosszolgálatok vezetőitől azt szerettük volna megtudni, hogy a Nemzetbiztonsági Hivatal hány munkatársa összesen hány munkaórát töltött a balatonőszödi beszéd kiszivárogtatásának vizsgálatával. Vagyis közpénzből milyen összeget fordítottak arra, hogy megtudják: a 2006. május 26-i zárt frakcióülésen ki rögzítette Gyurcsány Ferenc trágár, önleleplező felszólalását, s szeptember 17-én miképpen történt meg a szöveg nyilvánosságra hozatala. A hosszas huzavona és titkolózás után fordultunk még januárban Jóri András adatvédelmi biztoshoz. Kérésünkre az ombudsman elrendelte az ügyben a vizsgálatot. Ennek kapcsán érkezett most címünkre Balajti László NBH-főigazgató kevés konkrétumot tartalmazó, kiegészítő levele.
A válaszból nem derül ki, hogy a hozzávetőlegesen 5-10 fős munkatársi gárda mennyi időt töltött a kiszivárogtatás vizsgálatával, és ez mennyi pénzébe került az adófizetőknek. A tények feltárása, a ráfordítás összege továbbra sem közömbös, hiszen a miniszterelnök mint közszereplő közügyekről szóló beszéde eleve a nyilvánosságra tartozott volna. Kiszivárogtatása nem lehetett jogellenes. Ellenőrzése pénzkidobás. Péterfalvi Attila akkori adatvédelmi biztos 2006 októberében azt rögzítette: a miniszterelnöknek az ország helyzetét értékelő beszéde közérdekű információ.
