Tízezrek az utcán?

Tízezrek eshetnek el idén olyan megélhetési forrástól, amelyet a szezonális munkalehetőségek nyújtottak eddig. Az alkalmi munkavállalás szabályait ésszerűtlenül módosító kormánydöntésre a vendéglősök és a rendezvényszervezők többsége úgy reagált: köszönik, de idén nem kérnek a kisegítő munkaerőből a hosszadalmas adminisztráció és az eltörölt kedvezmények miatt.

További romlásra lehet idén számítani a foglalkoztatásban a szocialista kormány örökségeként, mivel a szezonális, vagyis az idényjellegű munkavállalás áprilistól sokak számára lehetetlenné vált. Becslések szerint az új szabályozás miatt az évente átlagosan 100 ezer alkalmi munkás közül az idén legfeljebb 35-40 ezer helyezkedhet el.
A decemberben elfogadott egyszerűsített munkavállalásról szóló törvény ugyanis a hónap elejétől megszüntette az alkalmi munkavállalói „kék” könyvet. Helyette úgynevezett egyszerűsített munkaszerződést kell kötni a „beugrókkal” és a háztartási alkalmazottakkal más ágazatok mellett a vendéglátóiparban is, és a foglalkoztatást elektronikus úton kell bejelenteni. Csakhogy ez a vállalkozások szerint az eddiginél is nehezebb helyzetbe hozza a munkaadókat, akik eddig szívesen spóroltak a magas bérjárulékokon az alkalmi kisegítők foglalkoztatásával.
– A nyári hétvégéken, például egy strandbüfében vagy egy balatoni rendezvényen a csúcsidőszakban nem lesz arra ideje a vendéglátósnak, hogy személyenként 10-15 percen keresztül töltögessék ki a jelenléti ívet, amelyen most sokkal több adatot kérdeznek, mint korábban – figyelmeztetett lapunknak a Magyar Vendéglátók Ipartestületének elnöke. Háber Tamás úgy tapasztalja, sokan gondolják úgy a szakmában, hogy a megváltozott szabályok miatt idén inkább nem kérnek az alkalmi kisegítőkből, helyette inkább kevesebb létszámmal, de fix dolgozókkal várják a nyári csúcsidőszakot.
Nem kizárt azonban az sem, hogy a vendéglátóiparban emiatt ismét felvirágzik a feketefoglalkoztatás, hiszen az eltörölt kék könyv segített a spórolásban, és törvényes volt, míg most, hogy megszűnt ez a lehetőség, a hosszadalmas papírmunkát kerülő szezonüzletek a bérköltségeken igyekeznek megfogni a kiadásokat – tette hozzá az elnök. Megjegyezte: a szocialista kormány ismét olyan lépést tett, amely nem segíti, hanem sokkal inkább hátráltatja a kisvállalkozások talpra állását.
Az alkalmi munkavállalók után áprilistól a nettó munkabér 30 százalékát kell befizetni közteherként. Ebben az egészségbiztosítási járulék viszont nincs benne, tehát az idénymunkásoknak le kell róniuk a havi 4950 forintos egészségügyi szolgáltatási járulékot, hogy orvosi ellátásban részesülhessenek.
Háber szerint a feketézést erősítheti az is, hogy a jogszabály több ponton hiányos, így nem tisztázza egyértelműen, hogy mi számít idénymunkának. Emiatt többen nem mernek élni a kedvezményes járulékfizetés lehetőségével, nehogy utólag büntesse meg az adóhatóság a törvénytisztelő vállalkozást. Egyes értelmezések szerint ugyanis a 30 százalékos járulék csak a szállodai szolgáltatások esetén érvényes, a vendéglátásban már nem. Ez azt is jelenti, hogy ezen a területen az idénymunka kategóriájába nem besorolható alkalmi munkák után ugyannyi közterhet kell fizetni, mint a hagyományosan bejelentett dolgozók esetében.