Újra választási kampányidőszakban vagyunk, így nem árt emlékezetünkbe vésni, mit ígért 2002-ben, illetve 2006-ban az MSZP a voksok megnyerése érdekében a családoknak, a munkanélkülieknek, az elesetteknek, és mindebből mi vált valóra. Az MSZP és az SZDSZ kétszer is megnyerte a szociális ígéretháborút, így nyolc évük volt arra, hogy teljesítsék azt, amiért cserébe az emberek bizalmat szavaztak nekik. Gyermekvállalást ösztönző, lakás- és munkahelyteremtő szociálpolitika helyett azonban családellenes korszak köszöntött ránk, amelynek következtében duplájára – 234 ezerről 420 ezerre – nőtt a munkanélküliség, és két és félszeresére – 94 700-ról 213 ezerre – emelkedett a szociális segélyből állók száma.
„Megőrizzük az elmúlt évek családtámogatási rendszerének eredményeit.”
Medgyessy Péter volt kormányfő ígéretének pont az ellentéte teljesült. Az MSZP 2006-ban ugyan azzal kampányolt, hogy az előző négy évben duplájára emelte a családi pótlékot, a valóságban azonban a gyermekek után járó támogatások a dolgozó családok esetében csökkentek. A Gyurcsány Ferenc vezette kormány ugyanis 2006-ban eltörölte a még a Fidesz által bevezetett családi adókedvezményt. Megszüntette a rászorulóknak járó rendszeres gyermekvédelmi támogatást is, és beolvasztotta a családi pótlékba.
„Igazságosabbá tesszük a családtámogatás rendszerét, mert a családi adókedvezmény a magas jövedelműeknek kedvez, míg a legszegényebb gyerekeknek alig ad valamit.”
Az MSZP 2006-os választási programjában szerepelt ez az ígéret. Lássuk a megvalósulást: a Bajnai-kormány befagyasztotta a családi pótlékot, megadóztatta azt, és 23-ról 20 évre csökkentette a jogosultak körét a közoktatásban tanuló fiatalok esetében. Az Alkotmánybíróság az alaptörvénybe ütközőnek ítélte a pótlék megadóztatását, ennek ellenére a szülők nagy része máig nem kapta vissza a jogsértő módon levont összeget. A visszafizetésekre az adóbevallások feldolgozása után kerül sor, ami a következő kormányt terheli.
„Az iskolakezdés terheihez hozzájárulva augusztusban mindenkinek kéthavi
családi pótlékot fizetünk.”
Medgyessy Péter ugyan valóban bevezette a 13. havi családi pótlékot, ám nem sokáig örülhettünk, utódja, Gyurcsány Ferenc 2006 januárjában ugyanis eltörölte azt. A családok persze csak a 2006-os szocialista választási győzelem után, augusztusban szembesültek azzal, hogy feleannyi pénz jut az óvoda- és iskolakezdésre, mint a korábbi években. A 13. havi pótlékot azóta sem állították vissza.
„Felemeljük az anyasági támogatást, tízezer forinttal megemeljük a gyest.”
Medgyessy Péter ígéretének 2006 tavaszáig kellett volna teljesülnie. Az anyasági támogatás valóban jelentősen emelkedett, ám ez önmagában nem ösztönöz gyermekvállalásra, hiszen nem rendszeres járandóság, minden gyermek után csupán egyszer, közvetlenül a szülés után kapott juttatás. A havi rendszerességgel járó gyes kívánt mértékű emelését még Medgyessy bőkezű osztogatása során sem tudták megvalósítani, 2006-ig mindössze 5700 forinttal emelkedett ennek összege. Az elmúlt négy év eredménye ennél is csúfosabb: 2006 és 2010 között csupán 2700 forintos (évi alig több mint 600 forintos) növekedés valósult meg. Ma a 2 és 3 év közötti gyerekek után járó gyes összege
28 500 forint. Ennyi pénzből kellene megélnie a kisgyermekes anyák jelentős részének, akiknek gyermekét nem veszik fel a bölcsődébe. A Bajnai-kormány ráadásul három évről két évre csökkentette a gyed, illetve gyes igénybevételének időtartamát, és szigorította a jogosultsági feltételeket is. A 2010 áprilisa – vagyis a választások – után születendő gyerekek esetében tehát már csak két évig jár támogatás. A gyedre ráadásul mostantól csak azok az anyák jogosultak, akik legalább 365 napi biztosítási jogviszonnyal (alapesetben munkaviszonnyal) rendelkeznek. A jogszabály azt is tartalmazza, hogy a gyed csak annyi ideig jár, amennyi nap biztosítási jogviszonya volt korábban az édesanyának, vagyis az egyéves jogviszony csak egyévi gyedre jogosít. A két éven keresztüli folyósításhoz két év előzetes munkaviszony szükséges. A fiatalon gyermekre vágyó anyáknak duplán tettek keresztbe a szocialisták: míg korábban a felsőoktatási tanulmányi idő teljes egészében jogviszonynak számított, ma már csak 180 nap tanulmányi idő számítható bele a jogosultsági időbe. A frissdiplomás anya tehát csak akkor jogosult a szülést követő fél éven keresztül folyósított terhességi gyermekágyi segélyre, ha a diploma megszerzése és a gyermekvállalás között munkát vállal. Kutatások bizonyítják: minél később születik meg az első gyermek, annál kisebb az esély arra, hogy egy család több gyermeket vállaljon.
„Bővítjük a nappali ellátást biztosító
intézményeket annak érdekében, hogy a kisgyermekes anyák is munkába
állhassanak.”
A Miniszterelnöki Hivatal megbízásából a Budapest Intézet által készített elemzés szerint a kormány nem tudta teljesíteni azt a 2004-es kormányzati célt, amely szerint három év leforgása alatt tíz százalékkal növeli a bölcsődei férőhelyek számát. A 2008-as hivatalos statisztika szerint 190 ezer egy–három éves korú gyerekre alig 24 ezer önkormányzati bölcsődei férőhely jutott, mindössze 900 hellyel több, mint 2001-ben. A bölcsődék kihasználtsága 130 százalékos. A kistelepülések helyzete a legkilátástalanabb, ahol szinte egyáltalán nincsenek bölcsődék. Magyarország 3145 településének alig több mint 7 százalékában működik bölcsőde, és 900 olyan település van, ahol még óvoda sincs. Jelenleg a két év alatti kisgyermeket nevelő anyáknak csak 10 százaléka, a két és három év közöttieket nevelőknek pedig a 20 százaléka dolgozik, ami rendkívül rossz arány. Ahhoz, hogy az egy–három éves gyermekek hatvan százalékának legyen napközben helye, százezer új férőhelyet – a jelenlegi szám négyszeresét – kellene létrehozni.
„A szocpol ötven százaléka használt
lakásra is igénybe vehető lesz.”
Ez az ígéret 2006-ból, az Erős köztársaság, sikeres Magyarország szocialista választási programból származik. Tény, hogy a Gyurcsány-kormány a választások után lehetővé tette a gyermekes családok számára, hogy használt lakásra félszocpolt vegyenek fel (addig csak új lakás vásárlására járt az állami támogatás). Bajnai Gordon csomagja azonban megszüntette – szocialista kommunikációval élve egy időre felfüggesztette – a gyermekes családok lakásépítési kedvezményét. Ma tehát nemhogy használt lakás vásárlására, de új ingatlanra sem jár a gyermeket vállaló családoknak állami támogatás. Így egy kétgyermekes család új lakás vásárlása esetén 2,5 millió forinttól esik el, ami – az önerő felemelésével párhuzamosan – gyakorlatilag lehetetlenné teszi a fiatal párok lakáshoz jutását.
„Családtámogatási, munkaügyi, jóléti és egészségügyi intézkedések egész sorával ösztönözzük a gyermekvállalási kedvet.”
Hazánk lakóinak száma 2001-ben 10,2 millió fő volt. 2009-ben már csak 10,013 millióan voltunk, vagyis a baloldali kormányzás alatt közel 190 ezer fővel csökkent Magyarország népessége.
„Négy év alatt 150-180 ezer lakás épül, ebből legalább 25 ezer állami támogatással készülő önkormányzati bérlakás lesz.”
Medgyessy ígéretének éppen az ellenkezője valósult meg: drasztikusan csökkent a bérlakások száma, újabb otthonteremtési lehetőséget elvéve a fiataloktól. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint míg 2001 végén 162 ezer önkormányzati tulajdonban lévő bérlakás volt az országban, addig 2006-ra 135 ezerre csökkent a bérelhető ingatlanok száma, vagyis a vállalt 25 ezres növekedés helyett 27 ezres csökkenés következett be. A folyamat nem állt meg: a legutolsó, 2008-as KSH-adat szerint 128 ezer önkormányzati bérlakás van Magyarországon.
„A 2002–2006 közötti kormányzati ciklusban 38, 2010-ig 36 órára csökkentjük a heti kötelező munkaidőt.”
Medgyessy igazi szavazatcsalogató ígérete 2002-ből. A heti munkaidő ma 40 óra. A kormány a heti maximális munkaidőt foglalta törvénybe: de ez nem 36, hanem 48 óra. Munkaidő-csökkentés ugyanakkor több helyen előfordul, a válság miatt ugyanis cégek tömegei sorolták át hatórás állásba a dolgozóikat, ám nem kímélés céljából, hanem azért, hogy csökkenthessék a fizetésüket.
„Elősegítjük 300-400 ezer új munkahely létrehozását.”
A KSH adatai szerint 400 ezer pluszmunkahely helyett 2009 végén 110 ezerrel kevesebb volt Magyarországon, mint 2002-ben. A valóságban azonban még ennél is rosszabb a helyzet, a teljes munkaidőben foglalkoztatottak száma ugyanis 150 ezer fővel csökkent 2002-höz képest, ami azt jelenti, hogy a 110 ezer elbocsátott ember mellett mintegy 40 ezer főt csökkentett bérért részmunkaidőbe soroltak át.
„Járulékkedvezménnyel ösztönözzük a 45 éven felüli nők és az 50 éven felüli férfiak újrafoglalkoztatását.”
Medgyessy Péter 2002-es választási programjában kecsegtette ezzel a korosodó, ám a nyugdíjtól még távol álló választókat. A vízió sokakat reménnyel töltött el, hiszen a túlzottan liberális gazdaságpolitikának köszönhetően a cégek főként fiatalokat alkalmaztak, mivel ők fizikai erejük teljében megszakadásig terhelhetők. A baloldali kormányok képtelenek voltak megbirkózni a jelenséggel, sőt politikájuk egyre nagyobb válságba taszította a 45–55 éves korosztályt. Sem Medgyessy Péter, sem Gyurcsány Ferenc, sem Bajnai Gordon kormánya nem vezetett be olyan intézkedést, amely járulékkedvezményben részesítené az összes 45 év feletti nőt, illetve 50 év feletti férfit foglalkoztatót. A kormány 2007-ben ugyan bevezette a Start-kártya extra programot, ám az megelőzésre nem, legfeljebb tűzoltásra jó. A munkáltató csak azok után az ötven év feletti munkavállalók után igényelhet járulékkedvezményt, akik a foglalkoztatást megelőző 16 hónapból legalább 12 hónapot munkanélküliek voltak. A határozott kormányzati intézkedések hiányában a 45–55 évesek körében duplájára, az 55–59 évesek körében pedig két és félszeresére nőtt a munkanélküliek száma a szocialisták nyolc éve alatt.
„Ötven százalék járulékkedvezményt adunk a pályakezdőket foglalkoztatóknak.”
Erre Gyurcsány Ferenc már 2004-ben ígéretet tett, a megvalósításra azonban öt évet kellett várni. 2010 januárjában lépett életbe az a jogszabály, amelynek következtében a pályakezdők foglalkoztatásának első évében csupán a bruttó bér 10 százalékának, a második évben 20 százalékának megfelelő összeget kell befizetnie a munkáltatónak járulék gyanánt az állam kasszájába. A többéves tétlenségnek nagy ára lett: míg 2006 decemberében 36 895 pályakezdő álláskeresőt tartottak nyilván, addig jelenleg 54 ezer regisztrált pályakezdő keres munkát. Vagyis négy év alatt 45 százalékkal nőtt a pályakezdő munkanélküliek száma. A későn jött járulékcsökkentés egyelőre nem volt képes megfékezni az állástalanok számának rohamos növekedését, a törvény elfogadása óta tovább emelkedett a számuk.
„Ötvenszázalékos járulékkedvezményt adunk a gyedről, gyesről visszatérő anyák foglalkoztatása esetén.”
2010 januárjától ugyanaz a kedvezmény vonatkozik a gyesről, gyedről visszatérő anyák alkalmazására, mint a pályakezdőkre. Míg Medgyessy kormányra kerülése előtt, 2001 decemberében mindössze 91 ezer munkanélküli nőt tartottak nyilván, addig 2009 végére a számuk megduplázódott, jelenleg 187 ezer asszony hiába keres állást.
„Egyenlő munkáért egyenlő bért – felszámoljuk a férfiak és a nők közötti bérszakadékot.”
Egy, a napokban napvilágot látott elemzés szerint egyre nő az olló az azonos munkát végző férfiak és nők fizetése között. A Merces.hu szerint jelenleg Magyarországon átlagosan 13 százalékkal keres kevesebbet egy nő, mint egy férfi munkavállaló, és a pályán eltöltött évek számával a nemek közötti bérszakadék egyre szélesebb. Míg a pályakezdők esetében a férfi- és a női bérek közötti különbség 8 százalék, addig több mint hatéves szakmai tapasztalattal a hátuk mögött a nők már átlagosan 16 százalékkal kevesebbet keresnek.
„Jelentős járulékkedvezményt adunk a hátrányos helyzetű emberek foglalkoztatása esetén.”
A gyurcsányi ígéretnek évekkel később is csak a töredéke teljesült. A nyolc általánost végzettek foglalkoztatása esetén csak akkor jár járulékkedvezmény a munkáltatónak, ha az azt megelőző 16 hónapban a munkavállaló legalább egy évig munkanélküli volt.
„Fejlesztjük az ápoló, gondozó szociális intézményeket.”
A jelenlegi férőhelyek számának több mint ötszörösére lenne szükség az idősotthonokban, ehhez képest évek óta szinte egyáltalán nem épülnek új helyek, és csak kihalásos alapon lehet bejutni az intézményekbe. Jelenleg 49 ezer idősotthoni férőhely van az országban, várólistán húszezer főt tartanak nyilván, a várakozási idő elérheti a hat-hét évet is. Hazánkban folyamatosan nő a nyugdíjasok száma, így évről évre többen vannak azok is, akik igényt tartanának az ellátásra. Tovább rontja a képet, hogy közel negyvenezer olyan súlyosan demens, hatvan év feletti beteg él az országban, akiknek az ápolása csak bentlakásos keretek között lenne megnyugtatóan megoldható, de befogadásukra egyelőre esély sincs. Az idősek áltagos intézményi ellátására 2005-ben még fejenként 769 ezer forintot adott az állam, tavaly már csak 689 ezret, idén pedig 635 650 forintra csökkentette a fejkvótát.
„Ha szükséges, védett munkahelyeket hozunk létre a fogyatékkal élő társainknak. Nagy szükség van az őket gondozó családoknak a nappali ellátás lehetőségének fejlesztésére.”
Az idei költségvetés a fogyatékkal élőkkel kapcsolatos összes ellátást csökkentette. Elvették a fogyatékosok érdekvédelmi szervezeteinek fix támogatását, és csak a korábbinál kisebb összegű pályázati forrást bocsátanak a rendelkezésükre. Ellehetetlenítették a fogyatékkal élők munkába állását is, hiszen 8,5 milliárd forinttal csökkentették a megváltozott munkaképességűek támogatását, ami az ezzel foglalkozó cégek csődjéhez és a fogyatékosok tömeges munkanélkülivé válásához vezethet. A fogyatékosok nappali, illetve bentlakásos intézményeinek támogatását csökkentették, az otthonok állami támogatása 2005 óta folyamatosan apad. A pénz már évek óta nem fedezi a betegek ellátásának tényleges költ
origo.hu
Így alázza meg Magyar Péter rendszeresen a nőket - videó
