Bebizonyosodott, hogy az MSZP politikai célokra használja a titkosszolgálatokat. Ezzel a párt átlépte a demokrácia Rubiconját, kiírta magát a demokratikus erők közül – jelentette ki tegnapi sajtótájékoztatóján Kontrát Károly, az Országgyűlés honvédelmi és rendészeti bizottságának fideszes tagja. A Fidesz azt követeli a titokminisztertől, haladéktalanul adjon számot arról, valóban a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBH) emberei kényszerítettek-e egy férfit arra, hogy Kósa Lajost, Debrecen fideszes polgármesterét lejárató vallomást tegyen.
Amint arról tegnap beszámoltunk: Rónai Attila, egy ingatlanfejlesztéssel foglalkozó budapesti cég alkalmazottja hétfőn büntetőfeljelentést tett az olajügyekben elhíresült Portik Tamás és két, magát NBH-snak mondó társa ellen zsarolás és kényszerítés miatt.
*
Ugyanis 2007-ben arra vették rá, hogy az általuk leírt valótlanságokat mondja kamerába cége, a DEGA Kft. és Kósa Lajos kapcsolatáról, illetve vesztegetéssel vádolja meg a polgármestert és Debrecen vagyonkezelő cégét. Az elkészült felvétel a napokban felkerült az internetre.
Kontrát Károly szerint ez az ügy is azt bizonyítja, hogy Gyurcsány Ferenc volt miniszterelnök és az ügyészség előtt már gyanúsítottként szereplő Szilvásy György volt titokminiszter – mint a gyűlöletkampány két „ötletgazdája” – a titkosszolgálatokat is fel akarta használni politikai ellenfeleivel szemben. A fideszes képviselő kiemelte: ha valóban az NBH emberei kényszerítették Rónait a hamis vallomás megtételére, akkor a titokminiszter hozza nyilvánosságra, ki adott erre utasítást, és milyen politikai felhatalmazás alapján jártak el.
Ha viszont nem az NBH emberei próbálták meg lejáratni Kósa Lajost, akkor adjanak számot arról, milyen lépéseket tettek a felvétel nyilvánosságra kerülése óta – tette hozzá Kontrát Károly. Az ellenzéki politikus arra is választ vár, hogy az elmúlt években még mely fideszes országgyűlési képviselők lejáratására használták fel a titkosszolgálatokat.
Szollár Domokos kormányszóvivő úgy reagált: a kormány alaposan tájékozódik az ügyben, és ezután döntenek arról, indítanak-e vizsgálatot.
Szilvásy György a távirati irodának nyilatkozva egyetlen szóval sem tagadta (igaz, nem is erősítette meg), hogy az akkor még általa felügyelt NBH munkatársai csikartak ki hamis vallomást Rónai Attilából. Ugyanakkor elmondta: bízik abban, hogy a rendőrség és az ügyészség a feljelentők személyétől függetlenül kivizsgálja, történt-e korrupció a debreceni vagyonkezelőnél, és hogy igazak-e a Kósa Lajossal szembeni vádak. Szilvásy reméli, hogy a vizsgálat arra is kiterjed, hogy Rónai miért hallgatott két és fél évig a kényszerítésről, és miért csak most, a választások küszöbén tett feljelentést. Sőt szerinte tisztázni kell, hogy nem kényszer vagy fenyegetés hatására vonta-e vissza a terhelő nyilatkozatot Rónai Attila.
Szilvásy György sugalmazásával szemben Kósa Lajos a Magyar Nemzet kérdésére kiemelte: nem igazak a videón elhangzó állítások, Debrecenben 1999 óta nem történt módosítás olyan telkekkel kapcsolatban, amelyek a DEGA tulajdonában vannak. Rámutatott: 2002 óta minden kampányban éri valamilyen brutális támadás, és ezúttal is feljelentést tesz. Kósa felháborítónak nevezte, hogy a nemzetbiztonságot politikai célokra használják fel, és kíváncsian várja, hogy az ügyben említett NBH-s ügynökökkel szemben tesz-e bármilyen intézkedést a rendőrség.
Tegnap egyébként kihallgatták a Szervezett Bűnözés Elleni Osztály nyomozói Rónai Attilát. Páhokiné dr. Baji Éva, a férfi ügyvédje lapunknak elmondta, hogy kora estig tartott a meghallgatás, amely során ügyfele olyan részletes feljelentéskiegészítést tett, amely – az előzőhöz képest – már megalapozza a nyomozás elrendelését. Az ügyvéd azt is közölte, ismeretlen tettesek szerepelnek a feljelentésben és kérték a nyomozóktól, hogy ha mód és lehetőség van, azonosítsák be az állítólagos NBH-s tiszteket.
A Miniszterelnöki Hivatal Nemzetbiztonsági Irodája tegnapi közleményében visszautasította, hogy az NBH-nak bármilyen köze lenne a világhálón közzétett videóhoz. Hozzátették: Rónai Attilával semmilyen kapcsolata nem volt az NBH-nak, s így nem alkalmazhatott semmilyen nyomást, kényszerítést vele szemben.
A BRFK három napon belül határoz a nyomozás elindításáról, elutasításáról vagy arról, hogy feljelentéskiegészítést rendeljenek el.

Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség