Először avatkozhat be az euróövezet történetében egy tagország pénzügyeibe a Nemzetközi Valutaalap (IMF). A rendkívül nehéz görög pénzügyi helyzetre tekintettel Athén tegnap hivatalosan is kérelmezte azt az adósságtörlesztésre fordítandó segélycsomagot, amelyet az Európai Unió és az IMF biztosít.
Jeórjiosz Papandreu, Görögország miniszterelnöke tegnapi bejelentését egyértelműen pozitívan fogadták a piacok: erősödött a görög tőzsdeindex, csökkent az állampapírok kamata és az államcsőd esetére biztosítást nyújtó értékpapírok felára. A mentőcsomagról egyelőre annyit tudni, hogy 30 milliárd eurót az Európai Bizottság, 15 milliárdot pedig a Nemzetközi Valutaalap biztosít, de nem automatikusan, hanem csak akkor, ha Athén teljesíti a kölcsönt nyújtók egyelőre nem ismert feltételeit.
*
– Gyors és hatékony döntésre számít az Európai Bizottság Görögország hivatalos beadványával kapcsolatban – közölte tegnap Amadeu Altafaj Tardio, a testület pénzügyi szóvivője, aki hangsúlyozta: az euróövezeti tagállamok hozzák meg a végső döntést a görög kérelemről.
A helyzettel kapcsolatban Dominique Strauss-Kahn, az IMF vezérigazgatója tegnap közleményt adott ki, amelyben megerősítette, hogy gyorsan reagálnak a görög kérelemre. A valutaalap első számú vezetője és Jeórjiosz Papakonsztantinu görög pénzügyminiszter várhatóan még a mai napon találkoznak.
– A német kormány kész ugyan Görögország gyors megsegítésére, ugyanakkor elvárja, hogy Athén az eddiginél nagyobb erőfeszítéseket tegyen súlyos államháztartási helyzetének javítására – nyilatkozta tegnap a berlini pénzügyminisztérium szóvivője.
A pénzpiaci spekulációkkal kapcsolatban leszögezte: a kialakult bizalmatlanság oka, hogy a görög kormány még nem jelezte egyértelműen, milyen intézkedésekkel akar túl lenni a válságon. A németek véleménye azért döntő, mert 8,4 milliárd euróval vennék ki részüket a mentőcsomagból.
Az Equilor Befektetési Zrt. legfrissebb elemzése szerint a piaci fejlemények fényében küszöbön állt már a görög fizetésképtelenség, ezért – bár a tegnapi bejelentés lényegében ennek a beismerése – a piacok alapvetően kitörő örömmel fogadták a bejelentést. – A kölcsön azonban csak rövid távon orvosolja a problémákat, és igazából nem jelent hosszú távú megoldást a görög problémára, mivel a görög gazdaságnak, különösen az államháztartásnak nyilvánvalóan mélyreható átalakításokra van szüksége – vélik az Equilor elemzői, akik szerint a reformok véghezvitele a görög társadalom heves ellenállásába ütközhet. Véleményük szerint a piacok hamar kijózanodhatnak, amint belátják, hogy a tegnapi bejelentéstől még nem múlt el a hosszú távú államcsődveszély, csupán elodázták a kérdést.
Mint ismert, a görögök által kért 45 milliárd eurós hitelkeret összességében csak 2011 tavaszáig oldja meg az ország lejáró adósságainak finanszírozását. Azt követően azonban újabb csomagra lehet szükség, annak fényében, hogy a befektetők mennyire tartják megvalósíthatónak a görög kormány által kitűzött költségvetésihiány-csökkentő, megszorító intézkedéseket.
