Nagy fába vágta a fejszéjét a Mediawave stábja, és egyben jól meg is találta, milyen irányba érdemes előremenekülni. Győr lassan kiszorította, Szombathely viszont tárt karokkal fogadta a hontalanná lett fényírókat – már ami a város vezetőségét illeti. A stábon, a programokon nem is múlott, a helybeliek felavatatlanságán annál inkább; Szombathely – az ingyenes koncerteket leszámítva – egyelőre nem tudott mit kezdeni a két hétig tartó kultúrdömpinggel. Őriszentpéter, ha szűk körben is, annál inkább.
Ha úgy tetszik, imádság – öszszegez egy egész életművet Tóth P. Péter Muzsikás filmjében Dresch Mihály, miközben odaát, néhány tyúklépésnyire a malomból lett alkalmi fesztiválmozitól éppen ő maga nyitogatja a fellegeket leheletfinom dzsesszel a világklasszis dzsesszdobos, Hamid Drake oldalán. A pajtában körbe-körbe vándorol az egymástól vett kölcsön-meleg. A varázslat működik, és a Mediawave küldetése éppen ez. A találkozás lehetősége. Drake és Dresch, és az utánuk következő Tóth Viktor Tercett túl vannak már a közös lemezfelvételen, együttműködésük a Mediawave gyümölcse. Péntek este Őriszentpéteren egy háromnapos próbafolyamat eredményét mutatták be.
Koncert után gumicsizmában slattyogok át a régi malomban megrakott kályha mellé. Arra gondolok, az Őrség talán még nem is látott ilyen szürreális falunapot. Dreschéket és a pajtányi fesztiválozó vendéget fellépés után egy kurd szakács bárányragujával kényeztetik, a májusba bepimaszkodott az ősz, a végvidéki csendbe dzsessz szűrődik. A tájhoz mérten zsebkendőnyi területen, néhány tucatnyi kultúrkalandorból mindeközben oázis alakul Őriszentpéter régi gazdasági épületei körül; a fényírók Mediawave Szelektív jazz és ökofesztivál névre keresztelt ráadás hétvégéjét a Sülyi Péter vezette Őri Alapítvány bázisa fogadta be. Mintha egy tövig metszett fa rügyezne. Múltját el nem feledve, félrevonulva, irányt keresve. A Mediawave stábja is pontosan tudja. A fesztiválnak nincs más választása: újra kell magát teremtenie.
Csakhogy tucatnyi kérdés tolul megválaszolatlanul. Elöregedés és forrásvesztés. Terjeszkedés és közönségnevelés. Utánpótlás és megújulás. Miközben odalent kávéscsészék csörömpöltek, a tele ház padlásán a fesztiválszervezők kétnapos nemzetközi kupaktanácsán a meghívott belga, angol, olasz és osztrák vendégek egy rendezvény alakításának korszerű módszereit boncolgatták. Hartyándi Jenő fesztiváligazgató-házigazda vallomása után: – Sokáig nem foglalkoztunk a közönség nevelésével, később beláttuk, fontos a tudatosság. A művészeti fesztiválok közönsége utánpótlás-nevelés nélkül elöregszik.
Az olasz hozzászóló sommás tapasztalata szerint „ha nincs nevelés, nincs növelés”, Wim Wabbes belga szervező szerint a rétegfesztiválok állandó megújulásának kulcsa a közönség megszólítása, az új (online) kommunikációs csatornák használata. A Burgenland tőszomszédságába szervezett szelektív hétvége rudersdorfi társrendezvényének vezetője, Udo Preis szerint mindez a fényírók esetében kevés. Hiába kacsint a határon túlra a Mediwave, „a határok a fejekben vannak”. Hiába kínálja magát közös történelmi múltja alapján az osztrák–magyar–szlovén hármas határ, s tenne jót a térségnek a fesztiválon keresztül a kulturális közeledés, osztrák oldalon húsz évvel a vasfüggöny leomlása után is él a magyarokkal szembeni előítélet – ha nem is tömeges mértékben. Szombathely pedig hiába hazai pálya, évekbe is telhet, mire kialakul az a tudatos, kultúrára éhes közönség, akikre a Mediawave bázisként számíthat.
Nem is beszélve azokról, akiket a zenei és filmes programokon túl érdekel a pluszmisszióként felvállalt ökodimenzió. Akik szerint a tájépítészet nem csak a skanzenba való, a fenntarthatóság pedig nem üres frázis. Akik tudni akarják, házaikat hogyan illeszthetnék az őrségi faluképbe. Akiket érdekel, lesz-e még működő vízimalom ott, ahol egykor huszonöt is működött, Pápateszéren. A vízimalmokat 1975-ben gimnazisták mérték fel, kalandvágyból, lelkesedésből. Az anyagból Őriszentpéteren fotókiállítást rendeztek. A képeken szereplő önkéntesek névsorában többek között a következő nevek sorakoznak: Sebestyén Márta, Czakó Gábor, Éri Péter.
A Mediawave persze mégiscsak a filmekről, a koncertekről szól. Egyszeri pillanatokról, kölcsönhatásokról. – Olyan, mint egy elektromos szikra. Miközben dobolok, minden testrészem mozog. Szellemi és fizikai szinten is érzem, része vagyok a teremtés folyamatának. A Mediawave az elmúlt öt évben a családommá vált. Olyan energiát tapasztalok itt, amely visszatérésre ösztönöz – meséli egy háttérbeszélgetésen pajtakoncertje másnapján Hamid Drake, a Mediawave Párhuzamos Kultúráért díjának 2006-os kitüntetettje. Még a mondat végére sem ér, bekopog egy lány a terembe, és a nyakába borul. – Csak meg akartalak ölelni! – mondja Iva Bittová. – El ne menj, amíg meg nem hallgatsz! Ma este játszom! – hadarja még hozzá.
Bittová a pajtában. Ma is olyan, mint évtizedekkel ezelőtt, amikor épp a Mediawave-en felfigyeltek rá. A furcsa cseh lány, a hegedűs, aki összekócolja a skálát. Egy bátor nő, aki zsebében a Mediawave idei életműdíjával átlép a határok felett, és minden pillanatban képes újrateremteni önmagát.
origo.hu
Telitalálat volt a hatos lottón, 110 millió a nyeremény
