Teherán egy hónapon belül elküldi az 1200 kilogrammnyi, 3,5 százalékos dúsítottságú urániumot Törökországba, ahonnan a 120 kilogrammos csereküldemény egy éven belül visszatér, amelyet az irániak a teheráni kísérleti reaktor fűtésére fognak használni bejelentésük szerint.
A döntésnek a gyakorlati eredményen túl komoly politikai hozadéka is van, hiszen a három részt vevő állam egyike sem vehető a transzatlanti együttműködés teljes jogú tagjának, ám mindegyike felemelkedő politikai-gazdasági hatalom, ráadásul mind Brazília, mind Törökország kiváló kapcsolatokat ápol az Egyesült Államokkal. Mahmúd Ahmadinezsád iráni elnök közölte, a mostani megállapodás „modellként használható a jövőben államközi viták rendezésére”. Ramin Mehman-Paraszt, az iszlám köztársaság külügyminisztériumának szóvivője szerint ha a nyugati államok nem tisztelik a megállapodást, a törökök azonnal visszaküldik Iránba az alacsony dúsítottságú fűtőanyagot.
Az Európai Unió álláspontja szerint a döntés lépés a jó irányba, ám a több nyugati ország által megfogalmazott aggodalmakra nem ad választ. Catherine Ashton, az unió külügyi vezetője arra utalt, hogy több tagállam is tart az iráni nukleáris programtól, attól félve, hogy Teherán célja atomfegyver kidolgozása. A francia külügyminisztérium szerint a megállapodás nem rendezi az iráni atomprogrammal kapcsolatos alapvető problémát, a német kormány helyettes szóvivője pedig azt nyilatkozta, semmi más nem helyettesítheti Irán megállapodását a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséggel.
origo.hu
Túlélt háborút, pestist és megszállást, de ma is mesél a múltról
