Bemutatták a Gripenek rakétáit

Egy amerikai–magyar hadgyakorlat alkalmából és a nyári repülőnap beharangozóján mutatták be először a nyilvánosságnak Kecskeméten a Gripen vadászrepülőgépek fő fegyverzetét, amely a szomszédos országok légierői között egyedülálló képességeket biztosít a Magyar Honvédségnek.
Az amerikai gyártmányú AMRAAM-rakéták vásárlásáról még 2004 decemberében írt alá szerződést a Honvédelmi Minisztérium a Pentagonnal, 25,4 millió dollár, azaz közel ötmilliárd forint értékben. A honvédség ezért összesen negyven darab éles és tíz darab gyakorló változatú rakétát kapott. Jelenleg ezek elismerten a légi harc legkorszerűbb fegyverei, amellyel csak az Egyesült Államok és szövetségesei rendelkeznek. Az AMRAAM-okat nagyobb távolságról lehet indítani, mint a térségben szolgálatban lévő, főleg szovjet-ukrán gyártmányú rakétákat, és ez a hordozó repülőgép – jelen esetben a magyar Gripen – számára óriási fölényt biztosít. További előny, hogy a korszerű irányítófej révén a rakétaindítás után röviddel a Gripen elfordulhat céljától, még mielőtt az ellenség is lőhelyzetbe kerülhetne.
A rakétákat „amúgy mellékesen” mutatták be egy tegnapi nyilvános rendezvényen a kecskeméti Szentgyörgyi Dezső légibázison, ahol egy amerikai–magyar hadgyakorlatról és az augusztusra tervezett repülőnapról tájékoztatta az újságírókat Szekeres Imre távozó MSZP-s honvédelmi miniszter, Eleni Tsakopoulos-Kounalakis amerikai nagykövet és Tömböl László vezérkari főnök. Az elmúlt két hétben az Egyesült Államok ohiói nemzeti gárdájának nyolc F–16-osa és 105 katonája települt Kecskemétre a honvédséggel közös gyakorlatra. A különböző bonyolultságú légi harcokon túl – amelyek során imitálták az AMRAAM-ok bevetését is – a Gripenek pilótái szolnoki kommandósok irányítása mellett, a Dél-Dunántúl térségében gyakorolták a földi célok elleni csapásmérést is. Ez arra utal, hogy a honvédelmi vezetés nem adta fel ambícióját, hogy a Svédországtól 210 milliárd forintért lízingelt vadászgépeket idővel külföldön, például Afganisztánban harcba vesse, amennyiben arról politikai döntés születne. A ohiói nemzeti gárdával már jó ideje működik együtt a honvédség: közösen tartanak fenn úgynevezett műveleti kiképző és összekötő csoportokat (OMLT) a kabuli kormányerők alakulatai mellett.
Az amerikai–magyar együttműködés sikerének ecsetelésén túl a posztjáról rövidesen távozó Szekeres Imre megragadta a lehetőséget, hogy az augusztusi repülőnapot népszerűsítse. A rendezvény intenzív hirdetése és a jegyárusítás a napokban kezdődött, a szervezők pedig azt ígérik, hogy a honvédségi infrastruktúrára alapozott vállalkozás – amelyet tavaly pénzügyi okokból töröltek – az idén legalábbis nullszaldós lesz. Eddig húsz ország – köztük első alkalommal Izrael – légiereje jelezte részvételi szándékát.