Cameron a brit kormányfő

Bejelentette lemondási szándékát a miniszterelnöki tisztségről tegnap este Gordon Brown eddigi brit kormányfő. A tory David Cameron lett Nagy-Britannia miniszterelnöke.

Brown közölte, hogy amennyiben lemondását az uralkodó elfogadja, az ellenzék eddigi vezetőjét, vagyis David Cameront, a Konzervatív Párt első emberét fogja javasolni utódjául. Könnyeivel küszködve hozzátette: azonnali hatállyal lemond a Munkáspárt vezetői tisztségéről is. Brown ezután felesége, Sarah kíséretében a Buckingham-palotához hajtatott, hogy benyújtsa lemondását
II. Erzsébet királynőnek. Gordon Brown 1983 óta parlamenti képviselő, és 2007 nyara óta áll a Munkáspárt és a kormány élén.
A miniszterelnök lemondása az után vált valószínűvé, hogy tegnap délután eredmény nélkül fejeződtek be a múlt heti választásokon második helyre szorult brit Munkáspárt és a liberális demokraták tárgyalásai az esetleges közös kormányalakításról, s a liberálisok közölték: már csak a legnagyobb alsóházi frakciót adó Konzervatív Párttal tárgyalnak. A Sky News hírtelevíziónak kedd este Vince Cable, a liberális demokraták árnyékkormányának pénzügyminiszter-jelöltje azt mondta: nagyon-nagyon közeli a megállapodás a két párt, azaz a liberálisok és a konzervatívok között, bár azt nem fedte fel, hogy a kormányzati együttműködés milyen formát öltene. Nick Clegg a liberális demokraták élén olyan koalíciós megállapodásra vágyik, amely nemcsak egyszerűn bejuttatja egy-két társával együtt a kormányba, hanem a választási rendszer reformjával minden későbbi választásra előnyös helyzetet teremt pártja számára.
A liberálisok a két másik parlamenti erővel párhuzamosan tárgyaltak egy esetleges koalíciós megállapodásról, mivel a múlt csütörtöki brit parlamenti választásokon – 36 éve első ízben – egyik nagy párt sem szerzett elégséges mandátumot az önálló, abszolút többségre alapuló kormányalakításhoz. Londoni tudósítónk jelentése szerint a liberális demokraták kezdték azt a látszatot kelteni, hogy túlbecsülik saját értéküket. Mindkét oldalról a teljes elvtelenség vádja érte őket, amellett az is dühítette a két erősebb pártot, hogy míg a párt tárgyalócsoportja komolyan tanácskozott a konzervatívokkal, Clegg suttyomban tárgyalt Gordon Brownnal. Közben az idő sürget: a font értéke máris esni kezdett a bizonytalan politikai helyzet hatására, és pénzügyi szakértők szerint ez az értékvesztés katasztrofálissá válhat, ha az alkudozó felek egy-két napon belül nem tudnak aránylag szilárd, és főleg gazdasági kérdésekben egységes koalíciós kormányt létrehozni.
Egedy Gergely, a Budapesti Corvinus Egyetem Közigazgatás-tudományi Karának egyetemi tanára tegnap az MTI-nek azt mondta, alapvető kérdésekben is eltér egymástól a konzervatív és a liberális párt programja. Az egyik ilyen a választójog megítélése. A liberálisok a brit választási rendszer reformját követelik, mondván, hogy az elveszett szavazatokat nem lehet kompenzálni, emiatt torzulnak a politikai erőviszonyok. A Konzervatív Párt pedig ennek a reformnak útját akarja állni. Mint mondta, az Európai Unióval szemben szkeptikusak a konzervatívok, ők inkább egy laza szövetséget, nem szoros integrációt tartanak a továbbiakban is fontosnak. Ennek megfelelően Cameron élesen támadta a lisszaboni szerződést, sőt megígérte a mostani választási kampányban, hogy a jövőben Brüsszelnek semmilyen további hatalmi jogosítványt nem adnak át úgy, hogy arról ne lenne népszavazás. Ezzel szemben a Nick Clegg által vezetett liberális demokraták az európai integrációt messzemenőkig támogatják.