Bár a jelentős kiadásokkal járó belvízi mentesítés nagyját elvégezték a vízgazdálkodók, ám ennek ellenértékét nem kapták meg az illetékes minisztériumtól. Úgy tűnik, a kiadással az új vezetést terhelnék. A Körös-Berettyói Vízgazdálkodási Társulat területén például volt olyan időszak, hogy az elöntött terület nagysága tartósan 16 ezer hektár körül mozgott, s a fő befogadókba átemelt vízmennyiség több millió köbméterre rúgott. Ráadásul derült égből villámcsapásként hatott, amikor a földművelésügyi tárca áprilisban elrendelte a belvízvédekezés leállítását, holott a határ egy sekély tenger képét mutatta. A gond mára sem szűnt meg, a feladatvégzést most az önkormányzatok terhére fizetik. Ez a bevétel azonban csak az év második felében jelenik meg a társulatoknál. – Március óta saját szakállunkra dolgozunk – panaszolta Bende Lajos, a Körös-Berettyói Vízgazdálkodási Társulat igazgatója, hozzátéve, hetven–nyolcvan millió forint plusz áfa a hiányuk, holott, közfeladatról és közpénzről lévén szó, az államnak teljesítenie kellene kötelességét.
A társulat eladósodott az energiaszolgáltatók felé, bármikor kérhetik a felszámolásukat. Attól tartanak, így összeomolhat a rendszer. Gráf József agrárminiszter és Szabó Imre, a Bajnai-kormány környezetvédelmi minisztere támogatást ígért, ezért sem álltak le. Az önkormányzati miniszter pedig egy fórumon azt állította, nem vették le a napirendről a kérdést, az viszont nem biztos, hogy a teljes összeget kifizetik.
A szakemberek egyetértenek abban, hogy a védművek nincsenek megfelelő műszaki állapotban. – A kárt kötelesek vagyunk megakadályozni, ellenben, ha fedezet nélküli kötelezettséget vállalunk, az törvénytelen – ábrázolta a csapdahelyzetet Bak Sándor, a Körös-vidéki Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóság vezetője.
origo.hu
Eltűnt pásztói nőt keres a rendőrség
